Elégedett a lengyelországi eredményekkel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Szakértői a lengyel gazdaság 1998-as helyzetéről kiadott jelentésben ugyanakkor figyelmeztetnek: a varsói kormánynak határozottan fel kell lépnie a folyó fizetési mérleg hiányának féken tartása érdekében. Vincent Koen, az OECD gazdasági elemzésekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint a fejlődés ütemét a költségvetési deficit további csökkentésével és az infláció visszafogásával lehet gyorsítani. A privatizáció késlekedése szintén veszélyes lehet – húzta alá Koen, aki szerint a rosszul menedzselt állami vállalatok gyenge hatékonysága a gazdaság többi szereplőjét is visszahúzza.
A dokumentum szerzői kiemelték, hogy a lengyel gazdaság az elmúlt négy év alatt nagyon gyors ütemben fejlődött. Véleményük szerint fenntartható ez a tempó, feltéve, ha nem késlekedik tovább a gondokkal küzdő vállalatok átalakítása. Az OECD szakértői kedvezően ítélik meg a munkanélküliség mérséklődését (lásd grafikonunkat). Elismerve a privatizáció eddigi sikereit, annak gyorsítását ajánlják elsősorban a pénzügy, a távközlés, az energetika és a közlekedés területén. Kiemelik továbbá az 1999-ben bevezetendő kétpillérű új nyugdíjrendszer várható pozitív hatásait, köztük azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak engedélyezése pénzügyi szektor fejlődéséhez is hozzájárulhat.
A kormányprognózis szerint 6,1 százalékkal, tehát az ideivel azonos mértékben nő 1999-ben a lengyelországi bruttó hazai össztermék (GDP). A kabinet a múlt héten hagyta jóvá a jövő évi gazdasági és szociálpolitikai irányelveket: 1999 végén a 12 havi infláció 8,1 százalékos lesz, a most decemberre várt 9,5 százalék helyett. A hivatalos előrejelzés szerint jövőre az iparban a havi nominális bruttó átlagbér 10,6 százalékkal, a reálbér pedig 2 százalékkal nő.
A jövő évi reformtervek között szerepel a közigazgatás átalakítása, az egészségügy, a társadalombiztosítás és az oktatás reformja, valamint a szénbányászat, a vas- és acélkohászat, a hadiipar, a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a vidékfejlesztés. Ezek közül több egybeesik az EU által támasztott csatlakozási feltételekkel. A kormány a személyi jövedelemadó-bevételből a járási önkormányzatoknak és vajdasági önkormányzatoknak is juttat, s az utóbbiak részesednek a társaságiadó-bevételből is. Az irányelvek szerint a magán-betegbiztosítók beindulásával javulni fog az orvosi ellátás. A kormány nagy figyelmet fordít az egészségügy önkormányzati ellenőrzésbe adására illetve privatizációjára, valamint az orvosi ellátás szerződéses jellegének kialakítására. Még az idén jóvá kell hagyni az önsegélyző, illetve magánnyugdíjpénztárak engedélyezését, és ki kell dolgozni a kétpillérű nyugdíjbiztosítás társadalombiztosítási járulékokból való finanszírozásának a rendszerét.
Az alkotmány értelmében a költségvetési törvény tervezetét szeptember 30-ig kell a szejm elé terjeszteni. Ami a tavalyi költségvetés megvalósítását illeti, 1997-ben a GDP értéke 606,7 milliárd zloty volt (1 dollár = 3,44 zloty). A költségvetési bevételek meghaladták a 146 milliárd, a kiadások pedig a 157 milliárd zlotyt. A központi költségvetés hiánya 11,4 milliárd zloty, azaz a GDP 1,82 százaléka volt.
Biztató folyamatokat jeleznek a legfrissebb statisztikák. Az idei júliusi havi élelmiszerár-csökkenés – ha nem is volt olyan mértékű, mint 1997 megfelelő időszakában (1,5-1,7 százalékos árcsökkenésről szólnak az előzetes adatok a tavalyi 2,5 százalékkal szemben) – arra enged következtetni, hogy júliussal zárult tizenkét hónapban 11,8 százalékra csökken az infláció. A regisztrált munkanélküliek száma júniusban mintegy nyolcezerrel csökkent júniushoz képest, összesen 1,7 millió állástalant tartottak nyilván. Az első félévben a munkanélküliek száma összesen 139 ezer fővel csökkent, igaz egy évvel korábban 320 ezer fős javulást mutattak ki.
