ÉV ELEJI ÁREMELÉSEK. Ez az év sem kezdődött jól. A fogyasztási adó változása miatt január elsejétől többet kell fizetni az üzemanyagokért, a szeszes italokért, a dohányárukért, valamint a nemesfémekért. Drágult valamennyi postai szolgáltatás, a telefon, továbbá a vonatjegy. A helyi és távolsági autóbuszok viteldíja is emelkedett.
KONVERTIBILIS LAKOSSÁGI FORINT. Azért jó hír is akad. A kormány eltörölte az addigi évi 800 dolláros valutakeretet. Ezentúl nem lesz szükség a valutalapra. Utazásonként 1250 SDR-nek (1 SDR mintegy 1,50 dollár) megfelelő valuta vásárolható forintért a pénzváltó helyeken. Mivel valuta 50 ezer forintig igazolás nélkül, efelett ugyan igazolással, de korlátlanul kivihető, a forint a lakosság és az üzleti szektor folyó fizetési műveleteire teljesen konvertibilisnek tekinthető. Csupán a tőkeműveletekben maradnak még bizonyos korlátozások.
JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLY. A lakossági valutakeret eltörlését többek között az ország folyamatosan javuló külső pénzügyi egyensúlya tette lehetővé. A folyó fizetési mérlegben októberben 122 millió dolláros többlet keletkezett. Így a hivatalos adatok szerint az év első tíz hónapjában a külső pénzügyi deficit 2,1 milliárd dollárra tehető. Tavaly január óta a devizatartalékok állománya csaknem 2 milliárd dollárral gyarapodott, s novemberben elérte a 8,6-8,7 milliárd dolláros szintet. Az elmúlt év végi privatizációs értékesítések hatására a tartalékok várhatóan körülbelül további 3 milliárd dollárral növekednek.
VITA A PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEKRŐL. Alkalmasint a privatizációs bevételek sorsa nem tekinthető véglegesnek, holott a parlament december 20-án elfogadta, hogy az elmúlt és az ez évre előirányzott, összesen 250 milliárd forintos közvetlen költségvetési befizetést meghaladó privatizációs készpénzbevételt az államadósság törlesztésére kell fordítani. Még meg sem száradt azonban a tinta a költségvetési törvényen, amikor a példátlan módon leszavazott miniszterelnök máris jelezte: ha a kormány be tudja bizonyítani, hogy előnyösebb lenne a szóban forgó összeget fejlesztésre fordítani, akkor ennek érdekében módosítják a törvényt.
ÁTALAKULÓBAN A BANKSZEKTOR. Nem sokkal járult hozzá a privatizációs rekordbevételhez a bankok magánosítása. Mint ismeretes, az OTP Bank privatizációja ugyan közel 9 milliárd forintot hozott a költségvetés konyhájára, ám a decemberben eladott Budapest Bank vételára épp hogy fedezte az azóta megszüntetett Állami Vagyonkezelő Rt.-n keresztül tavaly februárban juttatott 12 milliárd forintos tőketartalékot. A többi nagybank közül a Magyar Hitel Bank privatizációja akár még ez év végén tető alá kerülhet, feltéve, hogy a közeli napokban kormánydöntés születik a banknak juttatandó állami segítségről. A Kereskedelmi Bank magánosí-tása későbbre tehető, ám az Ibusz Bank január elsejei bekebelezése kétségtelenül javítja az ügylet esélyeit. Ami az állami tulajdonú kisbankokat illeti: ahogy az várható volt, az elmúlt év végi közgyűlésen a tulajdonosok az Iparbankház piacról való kivonulása mellett voksoltak, ami tulajdonképpen a pénzintézet megszűnését vetíti előre. A hasonló helyzetű Dunabank sorsa még nem pecsételődött meg; az újonnan választott igazgatóság feladata lesz felmérni, milyen lehetőségek vannak e pénzintézet rendbetételére.
