Közel hatéves kitérő után került vissza június elsején Balázs Ágnes – helyettes államtitkárként – a Pénzügyminisztériumba (PM). Nem kis feladatot örökölt elődjétől, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnökének megválasztott Hegedűs Évától: a több éve húzódó, s az elmúlt heti kormányülésen további szakértői egyeztetésekre visszaadott pénzügyi törvény-csomagot kell szakmailag elfogadható állapotba hoznia.
Nem sokáig habozott Balázs Ágnes, amikor a pénzügyminiszter felkérte: foglalja el a Hegedűs Éva távozásával megüresedett helyettes államtitkári széket a József nádor téren. Persze a Medgyessy Péter számára kedvező válaszon két okból sem kellett gondolkodnia. Amellett, hogy vonzotta a “hihetetlenül érdekes feladat”, az is sokat nyomott a latban, hogy a PM-ben korábban eltöltött évek alatt a “felkérő” mellett számos, a pénzügyi tárca életében jelenleg is meghatározó szerepet játszó kollégával ápolt jó munkakapcsolatot.
A feladat persze nemcsak érdekes, de nehéz is. Balázs Ágnes úgy érzi, hogy – az igen jelentős előrelépések ellenére – még mindig nem zárultak le azok a folyamatok, amelyek megteremtenék egy korszerű, jól működő rendszer feltételeit a tágan értelmezett pénzintézeti körben. S bár a remélhetőleg komolyabb változást már nem szenvedő új pénzügyi törvénycsomag jelentős eredmény, s a biztosítási ágazat is egy friss jogszabály alapján működik, számos fontos részletszabály még mindig hiányzik.
Arra a kérdésre, vajon mennyire játszott szerepet az ő jelölése a helyettes államtitkári posztra abban, hogy a Gazdasági Kabinet – a pénzügyminiszter javaslatára – június eleji ülésén mégis elvetette a pénzügyi felügyeletek összevonásának korábbi tervét, Balázs Ágnes elismeri: a döntést megelőzően részt vett egy hivatalos egyeztetésen. Ezen közölte is azt a véleményét, hogy a felügyeletek összevonása – bár nem eleve elvetendő, de – jelenleg nem időszerű. Szerinte a szabályozás még szerteágazóbb annál, hogy az egységes fel-
ügyeletnek létjogosultsága lenne. Az új helyettes államtitkár mindazonáltal lényegesnek tartja, miként indul majd az új szabályozási környezetben az egész pénzügyi rendszer, hogyan veszik fel a lépést azzal az érintett intézetek, s hogyan képesek a fel-ügyeletek a megnövekedett feladatokhoz alkalmazkodni.
A manapság inkább előtérben lévőkön kívül egyébként még sok egyéb terület – például a vállalkozói és az agrárszektor, az infrastruktúra és a termelő tevékenységek pénzügyei – is Balázs Ágnes irányítása alá tartozik majd.
Az új helyettes államtitkár elengedhetetlennek tartja, hogy – az eddigi törekvéseket folytatva – egyre gyorsabbá tegyék a PM reagálását. Balázs Ágnes kívülállóként ugyanis korábban szembetalálkozott azzal, hogy bizonyos kérdések eldöntése túl sok időt igényel a József nádor téren. Bankosként többször is tapasztalt olyan visszakérdezéseket, amelyek mögött inkább érezte azt, hogy nem volt idő az érdemi pénzügyminisztériumi válasz kialakítására, mintsem, hogy a kérdésre adott válasz alapozná meg a döntést. Ezért is nagy figyelmet kíván fordítani arra, hogy munkatársaival együtt párbeszédek sorában nyerjék meg partnereiket, már amennyire a pénzügyi kormányzat erre egyáltalán képes lehet.
Várnak-e tőle valamilyen új stratégiát, akár a bankok privatizációjára, akár vagyonkezelésükre vonatkozóan, vagy éppen ellenkezőleg, az eddig részben megismert PM-koncepciót kell megvalósítania? A kérdésre Balázs Ágnes elmondja: tudomása szerint az említett témákról már készült egy tanulmány, ám, hogy ez mennyire felel meg gondolat- és ízlésvilágának, azt csak az anyag részletes megismerése után tudja megítélni. A kinevezését megelőző beszélgetéseken azt mindenesetre nem kérték tőle, hogy felejtsen el mindent, ami eddig történt, és készítsen új stratégiát. Abban viszont biztos: soha nem lehet abbahagyni a gondolkodást arról, hogy milyen bankrendszert képzel el az állam a jövőben; hol helyezi el abban önmagát; mekkora legyen a külföldi, illetve a hazai banktulajdon; s egyáltalán, mekkora ebben a döntéshozók mozgástere.
A konszolidált bankoknak (MHB, Kereskedelmi és Hitelbank, Mezőbank, Takarékbank) március 31-ig kellett elkészíteniük az állami tulajdonban lévő részvényeik értékesítésére vonatkozó terveiket. Bár az előterjesztések elvétve már elhangzottak egy-két érintett májusi éves közgyűlésén, azok állami véleményezése még hátravan. Mindenesetre Balázs Ágnes is szükségesnek tartja a minél szorosabb együttműködést az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel, méghozzá a május végén aláírt megállapodás keretei között. Mint arról beszámoltunk (Figyelő, 1996/ 23. szám), a PM az ÁPV Rt.-t bízta meg a konszolidált bankok állami tulajdonosi jogainak gyakorlásával, míg a bankok működését meghatározó kérdésekben a pénzügyminisztert vétójog illeti meg. Ugyanakkor a pénzügyi tárca igazgatósági tagot is delegál az ÁPV Rt.-be, Győrfi István személyében. A PM és az ÁPV Rt. közötti megállapodás ellenére a néhány héttel ezelőtti banki közgyűléseken a konszolidált bankok közül csak a Kereskedelmi és Hitelbank igazgatóságába került be az ÁPV Rt. mint jogi személy.
