Meglehetős optimizmussal néz a következő fél év elé az ipari tárca: a visszaeső belföldi értékesítés ellenére az ipari termelés 3-4 százalékos bővülését várják. Bizakodásukat az export felfutására alapozzák.
A magyar gazdaság idei első négy havi 3,9 milliárd dolláros exportja 7,8 százalékkal több, 4,9 milliárdos importja pedig 2,3 százalékkal kevesebb az elmúlt év hasonló időszakáénál – derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium legfrissebb összesítéséből. Az egymilliárdos deficitből (amely 0,4 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban) a fizetési mérleget 0,7 milliárd dollár terheli. Az export növeléséhez hozzájárult a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének 2-3 százalékos emelkedése. A leggyorsabban az Egyesült Államokba irányuló export nőtt, ezt követte a holland, a lengyel és a cseh kivitel. Az energia-behozatal közel 10 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. A belső kereslet az év első részében lanyhult – ezt Berényi Lajos, a tárca helyettes államtitkára a beruházások csökkenésével magyarázza. (Ezt látszik alátámasztani a gépipari import csökkenése is.)
Márciusban újabb 110 millió dollárnyi közvetlen tőkeberuházás érkezett a gazdaságba, az első negyedévi teljes beáramlás így 491 millió dollárt tesz ki.
A kivitel és az egész gazdaság alapját a kis- és középvállalkozások adják. Ezért került nemrégiben a kormány elé a 300 embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások ügye – ezen cégek részesedése a kivitelben már eléri a 30-35 százalékot. Az IKM épp emiatt tartotta fontosnak, hogy a kormány elé vigye javaslatát, miszerint az aktív társaságoknak – különösen a válságövezetekben lévőknek – támogatást, preferenciákat kellene adni 1997-ben. A tárca szakemberei úgy gondolják, hogy az árbevételüket bizonyos mérték fölött növelő (válságövezetben működő) cégek adómentességet élvezhetnének, függetlenül attól, hogy exportálnak-e vagy sem.
