A Matáv küldetése elvezetni a magyar gazdaságot és társadalmat a mostanában oly sokat emlegetett információs szupersztrádára – vallja Straub Elek, a cég elnök-vezérigazgatója. E feladat végrehajtása áll a társaság jövőjének középpontjában.
Az információs társadalom technikai-technológiai alapjainak megteremtését írják elő számunkra a koncessziós szerződésben rögzített kötelezettségek. Olyan jellegű és nagyságrendű feladatról van szó, amelyet szakmai tudásánál, erejénél és külföldi kapcsolatainál fogva kizárólag a Matáv képes teljesíteni. Legfőbb kötelességünk a nemzeti infrastruktúra működtetése. Ez lényegében az alaptávközlési hálózatot – elsősorban a gerinchálózatot – és annak kapcsolódó elemeit jelenti. Erre épülnek a Matáv szolgáltatásai és ehhez kapcsolódhatnak az új piaci szereplők is. A nemzeti infrastruktúra működtetése, illetve az alapszolgáltatások nyújtása társaságunknak olyan kötelezettsége, amelynek gazdaságosságától függetlenül gyakorlatilag eleget kell tennünk. Az informatikai, tehát a fejlettebb igények kielégítése már a piaci törvények szerint alakul.
Cégünk a várólistán lévők igényeit az év végére, a jövő év elejére kielégíti. Féléven belül az igények 90, egy éven belül 98 százalékát kell kielégítenünk, vagyis be kell kötnünk a telefont, bárhol is legyen az Magyarországon, függetlenül attól, hogy havonta csupán egy beszélgetést folytatnak a készüléken, vagy éppenséggel nagy forgalmú üzleti telefonról van szó. Az ezredforduló után, amikor liberalizálódik a távközlési piac, a Matáv is megszabadul a nem piaci jellegű kötelezettségeitől. Versenyhelyzetben nyilván mi is más szemüvegen át vizsgáljuk majd az igényeket. Ha olyan területen jelentkezik az igény, ahol új hálózatot kell építeni, azt a potenciális fogyasztóval kell megfizettetni. Ilyen helyzetben feltételezhető, hogy az igények kielégítése nem lesz automatikus. A hazánkban ma működő telefonok egyáltalán nem elhanyagolható része nem minősül gazdaságosnak. Ez elsősorban a lakosság fizetőképes keresletének csökkenésével függ össze. Piaci viszonyok között ebben az esetben az államnak kell gondoskodnia azon igények kielégítéséről, amelyek teljesítése, működtetése előre láthatóan gazdaságtalan. A nemzeti infrastruktúrát valakinek mindig kézben kell tartania. Hogy a Matáv koncessziós kötelezettségeinek lejárta után mely céget bízzák meg e feladattal, vagy esetleg pénzügyi kompenzációs megoldást találnak a probléma áthidalására, pillanatnyilag még nem lehet tudni. Az biztos, hogy a jövőben csak piaci alapon képzelhető el a nemzeti infrastruktúra működtetése. Ugyanakkor bizonyos, hogy a fejlett országok gyakorlatához hasonlóan minden állampolgár számára elérhetővé kell majd tenni az alapszolgáltatásokat. Sajnos a jelenleg társadalmi vita előtt álló hírközlési koncepció nem ad választ erre a dilemmára, hanem csak jelzi a problémát.
A nemzeti infrastruktúra ennek ellenére nem valamiféle mumus a távközlés piacán. Ennek kialakulása nyitott kaput a jövőre, tette lehetővé a közép-kelet-európai térségben a leghamarabb a többszereplős piac létrehozását, működését. A piac újabb és újabb szereplői erre az infrastruktúrára támaszkodva szolgáltatnak, ezzel kapcsolódnak a külvilághoz, a nemzetközi hálózathoz, jutnak adattovábbítási lehetőségekhez. Ma Magyarországon bizonyos területeken – mint például a mobiltelefóniában, a helyi távközlésben vagy akár a műholdas társaságok között – erősebb verseny alakult ki, mint a fejlett országokban. Ebben pedig meghatározó szerepe van a Matávnak, mint nemzeti szolgáltatónak.
Bár igen tiszteletreméltó a feladat, mégis lassan idejét múlt fogalommá nemesedik a nemzeti szolgáltatói lét. Kevés olyan szakma van ugyanis, amelyik olyan hihetetlen gyorsasággal globalizálódna, mint a távközlés. Ez, ha jobban megnézzük, három területen érzékelhető a leginkább. A távközlési cégek egymásba fonódó tulajdonosi struktúrát építenek ki. Ugyanakkor a menedzsment, az irányítási rendszer is kezd nemzetközivé válni. Mindez természetesen lecsapódik a tevékenységben, a különféle érdekek érvényesítésében is. A távközlés nemzetközivé válásának következő dimenziója a világgazdaság globalizációjá-hoz való alkalmazkodás. Természetes igényként merül fel egy nemzetközi nagyvállalat életében – legyen az a Siemens vagy a General Electric -, hogy a távközlési szolgáltatások körülbelül azonos feltételek mellett legyenek elérhetőek valamennyi országban, ahol telephelyeik vannak. Ez csak úgy valósulhat meg, ha létrejönnek a nemzetközi szervezetek és technikai struktúrák. A világban működő néhány száz nagyvállalat veszi igénybe a távközlési szolgáltatások zömét. A távközlésben tehát ma nem a helyi igények, hanem a határokon átnyúló globális igények kielégítése a mérvadó. Ezekhez kell igazítani a struktúrákat: a szervezetet, a hálózatot. A nemzetközivé válást jelzik azoknak a szabályoknak, eljárásoknak, törvényeknek, játékszabályoknak a globalizációja, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a különböző tulajdonosi, vezetési, technológiai struktúrák egymással összekapcsolódjanak és működőképes rendszert alkossanak. Ez technikai szempontból a szabványosításban, jogi szempontból a jogszabályalkotás fő irányaiban jelenik meg úgy, hogy van két meghatározó forrása a távközlésnek: az Egyesült Államoké és az Európai Unióé.
Magyarországon a távközlés tulajdonosi szempontból már csatlakozott a nemzetközi rendszerhez. Ha a Matávot nézzük, a meghatározó európai és tengerentúli távközlési piachoz, a némethez és az amerikaihoz kapcsolódtunk. Ugyanígy alakult a vállalat menedzsment felépítése is. Szomszédainkhoz a nagysebességű hálózatok, a nemzetközi központ kapacitásának növelése, a nemzetközi szintű technikai szabványok Magyarországra hozatalával kapcsolódunk. Mivel a Matáv a lakossági igényeket hamarosan kielégíti, rendkívül nagy energiával fordul azon multinacionális vállalatok felé, amelyeknek meghatározó igényeik vannak a távközlésben. Sorra kötjük az üzleti együttműködési megállapodásokat. Közösen keressük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket ők az anyaországban megkapnak és Magyarországon is látni szeretnének. Ebbe a kategóriába tartoznak a különféle értéknövelt szolgáltatások és a korszerű műszaki megoldások.
A hazai távközlés hatalmas lendülettel követi a fejlett világot. Bár az alapellátottság színvonalát tekintve még van mit behozni a korábban felgyülemlett hátrányokból, néhány területen – például a mobiltelefóniában – megelőztük az európai versenytársakat. Rohamléptekben fejlődik és terjed az országban az üzleti kommunikáció, amiben oroszlánrésze van a Matávnak. A tulajdonosi, szerkezeti, technikai-technológiai váltás mellett azonban van egy lényeges, kevésbé hangoztatott, ismert területe a fejlődésnek. Pedig nem árt valamennyiünk eszébe vésni: a jövő a marketingé. Nem véletlen, hogy a Matáv is marketing-politikájának megalapozásán dolgozik. A cégvezetés számára ugyanis már a napnál is világosabb, hogy az információs társadalom felé vezető úton többé már nem technológiai, hanem üzleti csatákat kell majd vívni.
