Befagyott

Jól működhetett az érdekképviselet a győri Arvit Hűtőipari Rt.-nél, hiszen most, a felszámolás során, fejenként átlagosan közel egymillió forintba kerülhet majd az elbocsátása a 209 munkavállalónak. Közülük július végéig 93 dolgozót küldenek el. A cég május 21-én fizetésképtelenné vált, miután korábban több hitelező is felszámolást kezdeményezett ellene. Pedig reorganizációs tervet is összeállítottak a cég vezetői, ám úgy tudni, mire ez elkészült, már annyira rossz volt az Arvit Rt. pénzügyi pozíciója, hogy a bankok nem álltak a terv mellé.

Gyorsfagyasztott zöldségek. Megkavart viszonyok.

ÖNKIVÁSÁRLÁS. A cégvezetés tehát elkésett az átalakítással, más szempontból azonban idejekorán lépett. Még 2002 áprilisában megvált ugyanis az Arvitban korábban megszerzett részesedésétől, méghozzá úgy, hogy azt a cégnek (magának az Arvitnak) adta el. A cégkivonat részvényeseket feltüntető sorában mindössze a DKH Invest Kft. szerepel az Arvit Hűtőipari Rt. jelentős befolyással bíró, azaz 25 százalék feletti tulajdonosaként. E kft.-nek ugyanakkor az Arvit Hűtőipari Rt. a tulajdonosa – láthatjuk a cégbírósági nyilvántartásban. A két társaság között részben Becklné Nagy Marianna a kapocs: ő jegyzi ugyanis a DKH Kft.-t, s egyúttal az Arvit Rt. gazdasági igazgatója is. Ennél azonban fontosabb, hogy Nagy Mariannát megelőzően Pákh Gergely volt az ügyvezetője a DKH Investnek, ő pedig a felszámolás mostani bejelentéséig az Arvit Rt. vezérigazgatója volt. Pákh Gergely 2002 augusztusában tulajdonos lett abban az Antalffy és Társai Kft.-ben, amely 2000-től közvetlenül, 2002 márciusától pedig a DKH Investen keresztül tulajdonosa volt az Arvitnak, egészen 2002. április 19-éig, amikor a DKH Investet (az Arvit tulajdonosát) eladta az Arvitnak.

Az Arvit veszteségének okai • A cég évek óta a régi, öröklött és elavult struktúrában működött • Az iparágban fontos marketingre kevés forrás maradt • Nőtt a bérteher a mind kevésbé hatékony cégnél • Az elmúlt évek aszályos időjárása során megdrágult alapanyagból kevesebbet tudott venni a társaság • Kihasználatlan volt a kapacitások egy része (mert például az egyik fő alapanyag, a zöldborsó nem szállítható gazdaságosan 60 kilométernél messzebbről) • Olcsó és agresszíven terjeszkedő lengyel, szerb, kínai konkurencia jelent meg Európában • A forint erősödése miatt a létfontosságú export is megnehezült

Az Antalffy és Társai Kft. tulajdonosai között az Arvit igazgatóságának több korábbi tagja is felfedezhető, köztük Antalffy György, aki 1993-tól 2003 áprilisáig a testület elnöke volt. A vállalkozás több tagja feltehetően rokonságban is áll Pákh Gergellyel, ugyanis az egyik társtulajdonos, ifj. Antalffy György és Pákh Gergely anyjának neve megegyezik. Tehát miután az Antalffy és Társai Kft. a DKH-n keresztül jelentős befolyást szerzett az Arvitban, utóbbi cég megvette a DKH-t. Szakértők szerint az ügyletre nem feltétlen azért került sor, hogy a tulajdonosok időben távozhassanak a süllyedő hajóról. A DKH-ra azért lehetett szükség, hogy az Arvit – a DKH-ban meglévő részesedése segítségével – jobb helyzetbe kerüljön hitelfelvétel során, így ugyanis papíron nagyobb vagyont tudott kimutatni a könyveiben. A hűtőipari rt. vezetői egyébiránt a Figyelő számára elérhetetlennek bizonyultak. Köztük az a Tóth Balázs is, aki 1993 előtt a Győri Hűtőipari Vállalatnál (az Arvit elődjénél) dolgozott főmérnökként, majd az e-hiteles privatizációt követően vezérigazgató, illetőleg igazgatósági tag volt. (Tóth Balázs egyébként a cégadatok szerint egy időre tulajdonos lett az Antalffy Kft.-ben a DKH-Arvit ügylet lebonyolítása után, 2002 novemberétől 2003 októberéig.)

A cégek közt az efféle kereszttulajdonlást a gazdasági társaságokról szóló törvény nem tiltja kifejezetten, de mivel visszaélésekre adhat módot, csak átmenetileg engedi azt meg. A „vica-versa” tulajdonlás esetén amelyik cég előbb szerzett tulajdont (jelen esetben a DKH), annak 180 napon belül 25 százalékos szint alá kellett volna csökkentenie súlyát a megvett társaságban (jelen esetben az Arvitban), amire 2002 ősze óta nem került sor. Mint megtudtuk, ezt a problémát a felszámoló Csabaholdingnál is észlelték. A szabálytalanság gyakorlati jelentősége ma már azonban korlátozott, hiszen a fenti 180 napos határidő elmulasztásának legsúlyosabb büntetése éppen a cég felszámolásának kezdeményezése lett volna. A cégbíróság helyett azonban a hitelezők már „megbüntették” az Arvitot.

Horváth Attila, a felszámolást végző Csabaholding vezető munkatársa kérdésünkre elmondta, az Arvit Rt.-ben – a viszonylag értékes márkanéven kívül – csupán a berendezések és a készletek (alapanyagok, készáruk) maradtak; könyv szerinti értéken 600-700 millió forintnyi vagyona van a cégnek. A hűtőipari vállalat értékes ingatlanjai az Erste Bankhoz kerültek egy nagyobb összegű, ki nem fizetett jelzáloghitel okán, így az ingatlant most az új tulajdonostól bérli a cég. A papíron megmaradt vagyonnal szemben azonban mintegy 800 milliós hitelezői követelés szerepel az Arvit nyilvántartásában. A befagyott követelések pontos összegére július közepén derül fény, június 10-én jelent ugyanis meg a hitelezőknek szóló felhívás, akiknek a törvény szerint 40 napjuk van igényeik bejelentésére.

A cég vagyona nem lesz elég a befagyott követelések kielégítésére. Az említett 200 millió forintos nagyságrendű elbocsátási bér és végkielégítés mellett finanszírozni kell a hátralévő időszak működési költségét is. Az eszközöket és a késztermékeket azonban aligha sikerül a könyv szerinti értéken eladni. A hitelezőkkel történő egyezkedés egy évig is eltarthat, addig pedig – Horváth Attila szerint – várhatóan megtartják a jól jövedelmező termékek (például a paradicsom, paraj, tésztafélék) gyártását. A készletek feldolgozása után viszont azonnal beszüntetik a fagyasztott gyümölcsök és a többi zöldség gyártását, amelyek csak viszik a pénzt.

ELSŐ ÁLDOZAT? „Számítottunk arra, hogy a hazai hűtőipar nehéz év elé néz, ezért nem ért meglepetésként az Arvit felszámolásának híre” – mondja Eperjesi Imre, a Globus Rt. vezérigazgatója. „Az sem lenne meglepő számomra, ha esetleg a közeljövőben újabb hazai hűtőipari gyártó is erre a szomorú sorsra jutna” – teszi hozzá. A magyar hűtőipari mezőny tehát fogyatkozik, a megmaradók viszont átveszik a kiesők pozícióit, és megerősödnek. A gyorsfagyasztott zöldségek piacán fontos szereplőnek számító, s most lengyelországi leánycégével a fagyasztott gyümölcsök terén is erősítő Globus vezetője szerint a legnagyobb problémát az okozza az Arvitnak, hogy számottevő a portfoliójában a nagy élőmunka-igényű gyümölcsfeldolgozás és tésztagyártás. Ez pedig nagyon megdrágult az emelkedő munkabérek miatt. Az Arvitnak valószínűleg nem kedvezett az erős forint, továbbá az sem, hogy elsősorban a gyorsfagyasztott gyümölcs exportpiacain megerősödött a lengyel, illetve távol-keleti konkurencia.