A világ legapróbb mesterséges tárgyai azok a faragványok, amelyeket brit mérnökök szilíciumból véstek ki: az észak-angliai Tyne-híd és egy szobor kicsinyített mása mindössze 400 mikrométer átmérőjű, azaz kisebbek, mint egy tű foka, és csak mikroszkóppal láthatók.
A University of Newcastle kutatói kémiai, fizikai és mechanikai módszerek alkalmazásával formázták a szilíciumot, és a látványos eredménnyel mikrotechnikai szaktudásukat kívánták demonstrálni. A többféle anyagmegmunkáló módszer – a vegyi és lézeres kezelés, és a maratás – kombinálásával akár mozgó elemeket tartalmazó szerkezetek is előállíthatók. Ezek a ma még csupán a kutatók fantáziájában létező mütyürök a mikro-elektro-mechanikus rendszerek, a MEMS-ek, amelyek fejlesztésétől sokan számos tudományág forradalmát várják. Így nagy jövőt jósolnak nekik a diagnosztika, a bioérzékelők, vagy az autóipar területén, de még az olyan – ma már hagyományosnak tekinthető – technológiákban is, mint például a mobiltelefónia. A most alkalmazott megmunkáló módszerrel például mobiltelefonok miniatürizált antennáit gyárthatnák majd a brit mérnökök. Ezek a csip-antennák jóval olcsóbbak lennének, és energiaigényük is csak töredéke a ma használatos megoldásokénak.
