Elektromosság mindig is létezett az autókban, hiszen a gyújtás, a világítás, az ablaktörlők mind ezzel működtek. A mikrocsipek és az általuk vezérelt különféle funkciók azonban csak az elmúlt két évtizedben terjedtek el, s diadalmenetüknek még koránt sincs vége. Egyre több biztonsági és kényelmi berendezés lelke az elektronika.
Ma már egy átlagos autóban is szenzorok tucatjai működnek. Mérik a levegő páratartalmát, a hőmérsékletet, regisztrálják a karosszéria, a kerekek mozgását, pásztázzák az utat, felmérik az előttünk haladó autó távolságát – s az általuk regisztrált adatokat csipek dolgozzák fel, szinte minden pillanatban beavatkozva az autó működésébe.
ÖSSZEESKÜVÉS? Mindez alapvetően jó, hiszen így lehet a kocsinkban ABS, aktív kormányzás, légzsák. Vagyis az elektronika révén autóink tényleg modernek lettek.
És elképesztően bonyolultak is. Autóipari szakvélemények szerint három év múlva az autók meghibásodásainak 70 százaléka már az elektronika miatt következik be. 1999-ben ez az arány még nem érte el az 50 százalékot.
S éppen ezek a hibák deríthetők fel rendkívül nehezen, javításuk pedig csak komplett panelek költséges cseréjével oldható meg. Sokan hajlanak is arra, hogy mindebben az autóipar összeesküvését lássák, mondván: a gyárak szándékosan erőltetik az elektronikai forradalmat, mert így érik el, hogy az autókat ezentúl tényleg csak szakszervizekbe hordják.
AZ ALAPFUNKCIÓN TÚL. A feltételezés valószínűleg alaptalan, anynyi igazság azonban van benne, hogy az autógyárak tényleg tudatosan indultak el az elektronika fejlesztésének irányába. Az ok egyszerű: a hagyományos, belső égésű motorral hajtott autók szerkezetét ma már nem lehet látványosan megjavítani. Igazán mutatós változást csak az autó alapfunkciójához szervesen nem kapcsolódó szolgáltatásokkal lehet felmutatni – márpedig ezek alapja az elektronika.
Ráadásul a vevők kifejezetten igénylik is az új meg új biztonsági és kényelmi funkciókat. Ha pedig mégsem igényelnék, majd a marketingosztályok gondoskodnak arról, hogy akarjanak fényre automatikusan sötétedő visszapillantót vagy sötétedéskor magától bekapcsoló fényszórót.
KULTÚRÁK KÜLÖNBSÉGE. Az autógyárak természetesen azon vannak, hogy minél megbízhatóbbá tegyék rendszereiket. A csipeket extrém hőmérsékleteken és környezetekben tesztelik, csakhogy a berendezések gyorsabban szaporodnak, mint amennyire a biztonságos adatátvitel fejlődik.
Különbségek persze továbbra is mutatkoznak a különböző autóipari kultúrák közt. A hibastatisztikák szerint a japán gyárak elektronikai rendszerei érezhetően megbízhatóbbak, mint az amerikaiak. Azok viszont még mindig stabilabbak az európai autók rendszereinél.
Akárhogy is, erről az útról már nem lehet visszafordulni, az autóiparban kíméletlen a verseny. Elektronikai forradalma kísértetiesen emlékeztet a mobiltelefonok funkcióinak kéretlen, de villámgyors fejlődésére – és tegye fel a kezét, akinek a telefonjában nincs kamera!
