Folyamatosan romlik a múlt év második fele óta a fizetési mérleg, a folyó hiány az első negyedévben már közelíti az 1 milliárd eurót. A pénzügyi tárca utolsó – igaz, már jó két hónapos – előrejelzése 2003 egészére 3,0-3,5 milliárd eurónyi deficitet jelez előre, aminél a jegybank borúlátóbb, 3,6-4,2 milliárdos prognózist tett közzé legutóbbi inflációs jelentésében.
Az MNB adatai szerint márciusban 313, az első három hónapban 987 millió euróra tehető a folyó fizetésekben tátongó lyuk, ez 272, illetve 507 millióval több az egy évvel korábbi megfelelő értéknél. A konkrét számoknál is aggasztóbb a hiány mögött kimutatható kedvezőtlen szerkezeti változás. Elsősorban az áruforgalom alakulása okozza a tetemes hiányt, mégpedig egyértelműen a hazai fogyasztás, s nem a beruházások miatt.
A külkereskedelmi mérleg nagymértékben – a KSH szerint 751 millió euróval – romlott, ami a stagnáló import mellett az export jelentős, mintegy 5 százalékos visszaesésének a következménye. A gyengélkedő export nem képes a fogyasztási igények miatt nem csökkenő import ellentételezésére. A kemény tél, s az emiatt vastagodó energiaszámla is terhelte a mérleget (a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 79,4 milliárd forintot tett ki, 17,6 milliárddal többet, mint a tavalyi első negyedévben), miközben a gépek, berendezések importja csaknem minden jelentős termékcsoportnál viszszaesett. Az élelmiszerek és a feldolgozott termékek duzzadó importja szűkülő kivitellel járt együtt.
A fizetési mérleg jövedelmi tételei (a kamat- és osztalékfizetések) nem változtak jelentősen. Ugyanakkor a működőtőke-beáramlásban a tavaly év eleji, 222 millió eurónyi többletet az idei első három hónapban 288 millió dollárnyi kiáramlás váltotta fel, és ezt a külföldiek kisebb mértékű részesedés-vásárlásai, portfóliótőke-befektetései sem ellensúlyozták. Így csakis az adósság növekedésével lehetett finanszírozni a folyó fizetések tetemes hiányát. Ennek egyik tétele a külföldiek megugró állampapír-vásárlása, amely a forintpiacon több mint 700 millió, külföldön pedig további 1 milliárd eurónyi külföldi befektetést vonzott az első negyedévben. Közben viszont a devizatartalékok márciusban félmilliárd euróval (a hónap végére 12,5 milliárd euróra) apadtak, vagyis folytatódott az árfolyamsáv elleni, január közepi támadás miatt felduzzadt tartalék leépítése, még ha lassuló ütemben is, hiszen februárban 1,1 milliárd eurótól “szabadult meg” az MNB.
