 |
| A debreceni továbbfeldolgozó üzem. Meddig dolgozhatnak? |
Hiába követelték a pénzüket a nyírmártonfalvi libatartók a Hajdú-BÉT Rt. debreceni irodaháza előtt tartott novemberi demonstrációju-kon, így utóbb, csak a részvénytár-saság felszámolását kérhették a bíróságtól. Nincsenek egyedül, mert már több tucat felszámolási kérelem érkezett a baromfiszektorban 19,3 százalékos részesedésével piacvezető Hajdú-BÉT ellen.
A cég integrációjában az idén 16 millió szárnyast neveltek fel, de a tenyésztők nem kapták meg a pénzüket. A Wallis Rt. tulajdonában lévő élelmiszer-ipari óriás vezetői sajtóközle-ménnyel igyekeztek elhárítani a támadásokat. Eszerint az átvett baromfi 80 százalékának az ellenértékét már kifizették, s a cég a szűk mozgástéren belül rendelkezésre álló minden eszközzel arra törekszik, hogy tartozásait kiegyenlítse.
TÁRGYALÁS VAGY ELADÁS? Az egyik ilyen lehetőség az eszközök eladása, bérbeadása, amiről ellentmondásos hírek érkeznek. A konkurensek tudni vélik, hogy a Hajdú-BÉT a Bábolna Rt. vagyonkezelőjével tárgyalt egyebek között a kisvárdai csirkeüzem átadásáról. Olyannyira, hogy a kisvárdai feldolgozót bérbe is vette Bábolna. Az értesülések szerint a mezőkovácsházi Pannon Livernek a Carnex, a zagyvarékasi vízi szárnyas üzemnek pedig a nyírgelsei Nyírségi Szárnyas Kft. a kérője. Nagy Gábor, csak annyit ismer el, hogy számos ajánlatot kaptak, de még senkivel sem állapodtak meg.
Szakmai körökben akkora felháborodást okozott az esetleges Bábolna-Hajdú-BÉT fúzió, hogy a feldolgozók egy csoportja nyilvánosan tiltakozott ellene. Magyar József, a Hungerit Rt. vezérigazgatója korábban piaci katasztrófának minősítette, ha az állami Bábolna Rt. megszerezné a Hajdú-BÉT Rt. eszközeinek jelentős részét, mert a baromfiipar első kilenc havi 9 milliárd forintos veszteségéből 8 milliárdot éppen ez a két óriáscég halmozott fel. Az elmúlt 13 évben Magyar József információi szerint 24 milliárd, más adatok alapján csak 1999-től 35 milliárd forintot költöttek a Bábolna Rt.-re az adófizetők pénzéből, s a társaságnak jelenleg is 17 milliárdos a hitelállománya. Így vásárolni is csak állami segítséggel tudna. Mindenesetre a tiltakozás hatására az illetékesek elálltak a tervtől.
A Hajdú-BÉT-et tehát most egyben nem tudják eladni, az egyes üzemek értékesítését pedig – amennyiben lapzártánk után a bíróság úgy dönt, hogy elindítja az eljárást – a felszámolás húzhatja keresztül. A felszámoló ugyanis visszamenőlegesen teheti semmissé az eszközértékesítést. Nagy Gábor szerint azonban bármely Hajdú-BÉT elleni felszámolási eljárás megalapozatlan, ráadásul a beszállítók pénzhez jutását sem segítené. Viszont kirántaná a talajt a folyamatban lévő reorganizáció alól.
 |
RÉMÁLOM. A cégben négy év óta pénzügyi befektetőként részesedés-sel bíró Wallis Rt. vezérkara álmában sem gondolta volna, hogy éppen az állami konkurens, a második legna-gyobb piaci szereplő, a Bábolna helytelen árpolitikája tetézi majd a piaci bajokat. A Wallis arra sem számíthatott, hogy a feketegazdaság ilyen elképesztő méreteket ölt. Emellett legalább ekkora kárt okoz, hogy az agrárirányítás nem határozta meg a baromfiágazat stratégiáját, amelyhez igazodhatnának a feldolgozók. A piaci bajokat így csak állami közreműködéssel lehet megoldani – vélik a társaságnál. Ennek kikényszerítésére már az ősszel lobbizásba kezdett a Hajdú-BÉT, igaz, eddig nem sok eredménnyel. A cég a nyáron a hazainál tonnánként 200 euróval olcsóbb import brazil és thaiföldi baromfihússal akarta javítani a versenyképességet, ám az agrártárca állategészségügyi okokra hivatkozva hetekig nem engedte be az országba a szállítmányt. Mindez az után történt, hogy a régóta bezárt törökszentmiklósi feldolgozó mellett működő panírozó üzemben 115 fős leépítést jelentett be júniusban a Hajdú-BÉT Rt., majd – talán az importengedély reményében – visszakozott.
Az olcsó import nyersanyag azonban nem húzta ki a társaságot a slamasztikából, nem is sikerült befejezni a hároméves, becslések szerint 8 milliárd forintot felemésztő reorganizációt, mert a terveket az élet keresztülhúzta. Az egyre mélyebb válságba merülő baromfiiparban a várva várt bővülés itthon és külföldön egyaránt elmaradt. Ezen még a szokásos, ünnepek előtti 10-15 százalékos forgalomnövekedés sem tudott változtatni.
