 |
Nagyot néztek a Somogy megyei Kötcsén, amikor a ma 48 éves vállalkozó végigmotorozott a Balatontól pár kilométerre fekvő szülőfaluja főutcáján. Vélhetően először kevesen ismerték fel benne azt a fiúcskát, aki egészen pici korától fogva édesapja oldalkocsis motorkerékpárján utazott. A háborúból itt maradt ezres angol IGS életben tartásához szükség volt az idősebb Dobai minden lakatos és gépészeti szaktudására. A háromkerekű járgány egy idő után végképp fölmondta a szolgálatot, ám Attila akkor már Pesten volt ipari tanuló. Némi szülői segítséggel azonban tovább hódolhatott 12 éves korában támadt szerelmének: a motorizált Dongó kerékpártól Csepeleken, Pannóniákon át vezetett az út az akkori fiatalok álmainak netovábbjához, egy 250-es Simsonhoz.
A szakmunkásképző elvégzése után Dobai Attila Siófokon gépésztechnikusnak tanult, majd egy merész váltással a számítástechnika felé fordult: a kanyarvétel olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy 1991-ben már saját Harley-t vásárolt Amerikában.
„Egy szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy 24 évesen visszatérve a fővárosba az akkori egyetlen magáncéghez, a Rolitron Kisszövetkezethez kerültem” – mondja az indulást megkönnyítő első gázfröccsről. Ott egy kis cégnél fellelhető valamenynyi munkakört kipróbálhatta.
ÖNÁLLÓSULÁS. Az importot kiváltó orvos-elektronikai eszközök gyártásával és javításával foglalkozó vállalkozás jó iskolának bizonyult Dobai számára ahhoz, hogy a nyolcvanas évek vége felé már az önállósuláson törhesse a fejét. Az általa gründolt Fornax Rt. indulását mindazonáltal megkönnyítette, hogy fő megrendelője előző munkaadója, a Rolitron lett, mi több, nagyjából az ügyfélkör is azonos volt. A vállalkozó ez idő tájt közelébe sem jutott a motoroknak. Mint mondja, abban a lelkes időszakban a napi 14-15 órai munka mellett örült, ha a fennmaradó időt a családjával tölthette. „A szabadságot, a vagányságot szimbolizáló aszfaltlovaglásnál erősebbnek bizonyult a felelősségérzet, a sikerorientáltság és – nem szégyellem – a vágy, hogy sok pénzt keressek” – vallja be. Az időközben négy kerékre átnyergelt Dobai a cégalapítást 1988-ban autójának eladásából finanszírozta. A számítógépes rendszerek értékesítésére specializálódott Fornax viszont akkor indult be igazán, amikor a Budapesti Értéktőzsde működtetéséhez szükséges szoftverek és szolgáltatások szállítójává vált. „Ez akkor olyan területnek bizonyult, ahol még nem volt nagy verseny, hiszen végül is mindenki csak tanulta a tőzsdét, mi viszont nyitott szemmel jártunk, és figyeltük a külföldi példákat” – mesél a hőskorról. A 3,5 milliárdos cég – amelyben a vállalkozó immár csak 21 százalékkal van jelen, s a többségi tulajdon egy görög befektetőé – a mai napig folyamatosan fejlődik, ám igazi „termőre fordulásához” akkoriban négy-öt évre volt szükség. Az operatív munkából ezek után Dobai viszonylag hamar kivonult, mondván: a számítástechnika soha nem vonzotta igazán. „Egyszerűen csak annyit akartam keresni, hogy utána kedvemre foglalkozhassak a motorokkal” – árulja el.
| Dobai Attila |
|
48 éves, a Somogy megyei Kötcsén született, majd némi siófoki kitérő után végleg fővárosi lakos lett.
A gépésztechnikus fiatalember a nyolcvanas években a Rolitron Kisszövetkezetet erősítette, majd 1988-ban megalapította a Fornax Rt.-t. A cég operatív irányításából résztulajdonossá visszahúzódott üzletember 1999-ben a Porsche Hungariától több tízmillió forintért megvásárolta a Harley-Davidson képviseleti jogát.
A nős és három gyermeket nevelő Dobai életét immár teljesen kitölti a munkáját és szenvedélyét egyaránt megtes-tesítő Harley-Davidson, amely szerinte a lenyugodott, bölcs üzletemberek férfias világát képviseli. |
|
Dobai tehát megszabadult a fejére növő, száz körüli alkalma-zottat foglalkoztató nagy szerve-zettől. A családias méretű, mindössze 16 fős Harley-Davidson Budapest ügyvezető tulajdonosa saját bevallása szerint emberileg alkalmatlan a korbácsos-mézesmadzagos főnök szerepére. Ugyanakkor éppen végtelen toleranciája az, amit a motoros barát és a patinás márkát eleinte képviselő Porsche Hungaria egykori ügyvezető igazgatója, Szórád József kiemel. A jelenleg a Mol lakossági üzletágát kormányzó Szórád szerint Dobai alapvetően társasági ember, de „abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kényszerül keverni a barátságot az üzlettel, hiszen a harley-sok többsége már biztos egzisztenciával rendelkező ember”.
A Porsche Hungaria logisztikai rendszerébe, úgy tűnik, nem illett a Harley-Davidson, mert három év után szabadulni igyekeztek tőle. Az akkor még mindössze tucatnyi tagot tömörítő hazai Harley klub vezetője történetesen Dobai Attila volt, aki ekkor már megengedhette magának, hogy egy mások által irracionálisnak tartott üzleti megállapodás végén kifizessen több tízmillió forintot az importőri jogért és a meglévő készletekért. A kedvtelésből fogant üzlet a cégvezető szavaival még mindig a vetés időszakát éli, ám az elmúlt három és fél esztendő eredményei azt vetítik előre, hogy akár két év múlva eljöhet az aratás ideje. A 2003-ban eladott 200 motorkerékpárból származó bevétel mellett kiugróan magas, közel 15 százalék a kiegészítők, ruhák és technikai csodakütyük értékesítésének aránya. Ezzel szemben áll az a Budaörsi úti beruházás, amely közel 500 milliót emésztett fel. Látható, hogy – eltekintve egy százmilliós bankkölcsöntől – a cégvezető pénztárcája még igen rendesen nyitva van.
 |
KLUBÉLET. A magyar Harley-Davidson klub 62 tagja évente 60 ezer forintot áldoz a tagságra, ráadásul felvételkor a jelentkezőt egy kézikönyv diktálta rituálé szerint el kell fogadnia a társaságnak. A közel nyolcszázezres világszervezet helyi chaptere az évente megrendezett alsóörsi találkozón kívül több családias rendezvényen is igyekszik népszerűsíteni a márkát: a nyáron például bicikliket ajándékoztak a battonyai SOS Gyermekfalu lakóinak és minden évben nyeregbe ültetik a „Harley-Davidson Mikulást” is. Az immár 100 éves márka (Figyelő, 2003/47. szám) egyébként évente kétszer Amerikába rendeli világszerte közel 4 ezer dealerét, ahol Dobai Attila szerint a fejtágítók után még jobban esik a motorozás.
A túlzott növekedéstől továbbra is tartózkodó magyar Harley-főnök nem törekszik a regionális központ manapság divatos státusának elnyerésére – amit egyelőre engedélyezett magának, az egy romániai képviselet megteremtése. Az üzleti utakra természetesen autóval utazó Dobai nem tagadja, hogy a motoros találkozók világa alapvetően férfias mulatság, ám nem nézik ki a családtagokat sem. „Engem két fiam közül a kisebbik szokott elkísérni, természetesen a saját motorján, másokat nemritkán kocsival követ a családja” – mondja az immár hároméves kislányát is nevelő üzletember, hozzátéve, hogy felesége támogatja a hobbijával járó életformáját.
A sikerrel törvényszerűen együtt járó bukások sorából a ma is aktívan motorozó cégvezető elsősorban a motoros baleseteket említi: ezek közül két könynyebbet még 18 évesen szenvedett el, míg három évvel ezelőtt álló helyzetben kaszálták el egy parkolóban. Az óvatosság persze az üzleti életben sem árt – teszi hozzá -, s akkor a kisebb koccanások ugyan nem, ám a nagy ütközések elkerülhetők.
