 |
Bár szélturbinák már Magyarországon is működnek, e környezetbarát energiatermelési eszköz elterjedését nagyban korlátozza az a tény, hogy hazánkban lassú szelek fújnak: Budapesten az átlagos szélsebesség mindössze 1,8 méter másodpercen-ként, és még a szelesnek számító Mosonmagyaróváron sem haladja meg az 5-ös értéket. A másodper-cenkénti 6 méteres sebességet el nem érő szeleket pedig a ma használatos szélerőművek nemigen tudják hasznosítani. Amennyiben viszont ez sikerülne, gyakor-latilag az ország egész területén kifizetődne a légmozgások energiájának megcsapolása. Az úgynevezett lomha szél, a „slow wind” jelentőségét újabban az amerikai energiaügyi minisztérium is felismerte, ezért kutatói gőzerővel dolgoznak a kiaknázására alkalmas technológiák fejlesztésén.
A Stanford University kutatói által összeállított széltérkép szerint az Egyesült Államok területének mintegy egynegyede alkalmas a másodpercenként 6 métert meghaladó sebességű szél energiájának hasznosítására – az ennél lassúbb légáramlatok pedig gyakorlatilag az egész országban általánosak. A jelenleg laboratóriumban tesztelt új típusú szélturbinák e lassú szeleket is hasznosítani tudják.
A világ szélenergia-ipara gyakorlatilag az elmúlt húsz évben teremtődött meg, és e megújuló forrás mára több országban nélkülözhetetlenné vált. A gyors növekedés jó része Európának köszönhető: Dánia energiaigényének egyötödét, Németország szükségleteinek pedig 5 százalékát elégítik ki szélerőművek – ez az adat az Egyesült Államokban ma csupán 0,12 százalék. A washingtoni energiaügyi minisztérium, célja, hogy 2020-ig 5 százalékra emelje a szélenergia részesedését az egyéb energiahordozók között.
