Az adatbányászat, vagy data-mining a kilencvenes évek közepétől vált széles körben alkalmazott matematikai módszerré#<#, használata ma már alapvető üzleti kényszer. Kihasználva a mesterséges intelligenciában rejlő számítási potenciált, feltárja a nagy adattömegekben rejtőzködő összefüggéseket. Módszerei közül sok a statisztika területéről származik; a két terület matematikai eszköztára között azonban több jelentős különbség is van. A statisztika ugyanis elsősorban mintákból következtet vissza az eredeti halmaz tulajdonságaira, azaz mindig csak egy részt vizsgál meg az alaphalmazból. Ettől eltérően az adatbányászat képes a rendelkezésre álló összes adatot, azaz a teljes adatbázist elemezni. Másrészt a statisztika főleg hipotézisek tesztelésére támaszkodik, tehát mindig valamilyen, az adatbázison kívüli információra alapozva építi fel a feltételezését. Az adatbányászattal ezzel szemben olyan összefüggések, alakzatok (patterns) deríthetők fel, amelyekről az adatbányászat előtt még fogalmunk sem volt. A módszer alkalmazásával fedezte fel a Tecaxo olajtársaság a Nigéria partjainál elhelyezkedő Agbami olajmezőt. Itt a becslések szerint 1,45 milliárd barrel olaj található. A kincset szeizmikus adatok adatbányászati elemzésével sikerült megtalálni, a hagyományos módszerek nem mutatták ki a kőolaj jelenlétét. Az óriási olajlelet is feltehetően szerepet játszott abban, hogy a Chevron Corp. 35,2 milliárd dollárért megvásárolta a Texacót.
