Miközben a kormány jövőre 4,5, a Magyar Nemzeti Bank pedig 3,1-3,4 százalékos inflációval számol, addig a közműszolgáltatók az említett mértékek két vagy akár háromszorosával kívánják díjaikat emelni. A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán dönt majd a 2009. évre vonatkozó díjakról, de majdnem borítékolható, hogy változatlanul hagyják a már előterjesztett díjemelési javaslatokat.
A Főkefe a „legmohóbb”
A közműcégek közül kétségtelenül a legambíciózusabb áremelési javaslattal a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. rukkolt ki, hiszen 2009. elejétől 14,11 százalékkal emelkednének a szemétszállítás díjai, ami ugye háromszorosa a legpesszimistább inflációs várakozásnak. Amúgy a mértéket tekintve az FKF következetes, hiszen idén is a cég volt a legnagyobb „áremelő”, mivel 2007-hez képest 13,7 százalékkal nőttek a díjak január elsejétől.
A szelektív gyűjtésre fókuszálnak
Jövőre valójában elég lenne a 4,2 százalékos drágítás, ha csak a szolgáltatás költségeinek emelkedését tekintenék – mondta a FigyelőNetnek Horti Zsófia. A jóval nagyobb, 14,11 százalékos díjemelést a fejlesztések indokolják – magyarázza a cég kommunikációs vezetője, elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés további elterjesztése, hogy további hulladékszigeteket hozhassanak létre, és azokat gyakrabban üríthessék. Kétszázzal bővülve 2009-től összesen 1103 szelektív hulladékszigetet működtetnek. Az FKF kibővíti a zöldhulladék szelektív gyűjtését, így már az érintett területek 85 százalékában lesz megoldott ez.
Azt sem szabad elfelejteni – fejtegette a szóvivő -, hogy a lakossági rezsiköltségekből a szemétszállítás mindössze 7 százalékkal részesedik, míg például telefonra, internetre, tévére a kiadások 30 százalékát fordítják a háztartások. 2009-ben egy átlagos 4 fős család heti egyszer ürített 110 literes kukája után havi 300 forinttal fog többet fizetni – összegzett Horti Zsófia.
A csatornadíjnál a legérthetőbb az emelés
„Ezüstérmes” a drágításban a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt., jövőre 9,9 százalékkal emelkednének díjaik, amit szintén a fejlesztésekkel magyaráz Bátori Marianna szóvivő. Ezelőtt 10 évvel a főváros szennyvizeinek mindössze 25 százalékát tisztították, mára ez az arány 51 százalékra emelkedett. 2009 nyarán a csepeli, Közép-Európa legnagyobb tisztítóműjének beléptével az arány 95 százalékosra emelkedik majd, ami hatalmas fordulat Budapest, a Duna környezeti állapota szempontjából.
A sárga az egy főre eső GDP-t, a kék a szennyvízkezelés köbméterenkénti árát jelzi
Nem mellékes – sorolja a szóvivő -, hogy az FCSM 5300 kilométer hosszúságú csatornarendszert üzemeltet, melynek jó nagy hányada elöregedett, folyamatos felújításra, cserére szorul. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a folyamatosan csökkenő vízfelhasználás miatt a szennyvíz továbbjuttatása, kezelése is egyre bonyolultabb, költségesebb – érvelt Bátori Zsuzsanna.
Kevesebb ivóvíz egyre többért
Az FCSM érveit erősítette meg Lévai Zsuzsa, a Fővárosi Vízművek Zrt. kommunikációs vezetője, aki elmondta: az elmúlt 20 évben különböző okok miatt a felére esett vissza Budapest ivóvízfogyasztása. Paradox módon éppen a kisebb fogyasztás indokolja az inflációnál nagyobb mértékű díjemelést – magyarázta a szóvivő – hiszen hiába használunk kevesebb vizet a korábbiaknál, a vízvezeték-hálózat fenntartásának állandó költségei attól még emelkednek, főleg az elektromos energiáé.
Új költségelem jövőre az alapdíj bevezetése, ami a fővízmérők után lenne havi 150 forint. Egy 30 lakásos társasház esetén tehát lakásonként 5 forintos pluszköltséggel számolhatunk. Összességében egy átlagos háztartás esetében havi 164 forint díjemelkedéssel kalkulál a vízművek.
Jön a vízalapdíj jövőre
Amúgy a budapesti csapvíz még mindig az olcsók közé tartozik. Míg az öt legnagyobb magyar vidéki város átlagos vízdíja 2008-ban köbméterenként 264 forint volt, addig a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén nem érte el a 200 forintot – olvasható a cég honlapján. Európai fővárosok viszonylatában is a sereghajtók közt szerepel Budapest: az 1,3 eurós átlagos vízdíjhoz viszonyított 0,85 euróval, vagyis mintegy 35 százalékkal az átlag alatt. Nemcsak Párizs vagy a fekvését és ellátási területét tekintve is Budapesthez leginkább közel álló Bécs, hanem Prága, Varsó és Zágráb lakói is többet fizetnek egy köbméter ivóvízért.
