Az ultrahang, az MRI, a CT, a PET, a különböző röntgenberendezések mind ezt a célt szolgálják. A végső ítélet kimondásához, a pontos kórkép felállításához persze mindenképpen szükség van szövetmintákra is; ezeket pedig gyakran csak fájdalmas beavatkozások árán lehet begyűjteni. Amerikai kutatók most azonban kíméletes, nem invazív diagnosztikai módszert fejlesztenek – nyálmintából határozzák meg az emlőtumorok jelenlétét.
A University of Texas kutatóinak közleményéből kiderül, hogy szignifikánsan különbözik az egészséges és rákos személyek nyálának úgynevezett „fehérjeprofilja”. A szervezetben növekvő tumorsejtek ugyanis nemcsak új proteinek megjelenéséhez vezetnek, hanem a már meglévők egymáshoz viszonyított arányát is módosítják. A tudósok így 150-200, a nyálban általában előforduló fehérje mennyiségi azonosítása után mára képesek arra, hogy a rák jelenlétére következtessenek. Harminc beteg vizsgálata során pedig 49 olyan fehérjét találták a szájból származó kenetekben, amelyek kifejezetten a mellrák jelenlétére utaltak, még a rák olyan korai fázisában is, amikor a tumor még gyakorlatilag meg sem jelent az emlőben.
E teszthez speciális „csiplabort” fejlesztettek, azaz egy olyan berendezést, amelyre elég csupán néhány csepp nyálat juttatni az eredményes diagnózishoz. Ezt az eszközt a kutatók szerint leginkább fogorvosi rendelőkben lenne érdemes szétosztani, ugyanis a tapasztalatok szerint a nők jóval gyakrabban járnak fogászhoz, mint emlőszűrésre. Úgy vélik, a jövőben a szervezett szűréséken való részvételt megelőzően a nyálelemzéses diagnosztikai módszer szolgálhatna a nők számára az emlőrák elleni „első védelmi vonalként”. Pozitív lelet esetén a betegséget a már hagyományosnak számító eljárásokkal lehetne minden kétséget kizáróan kimutatni, hogy aztán a korai stádiumban felismert kór kezelését időben elkezdhessék.
