A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti és politikai napilap bécsi keltezésű tudósításának bevezetőjében kiemelte: a forint árfolyama “a pincében” van, a hitelpiac megbénult, s tart a budapesti tőzsde mélyrepülése, azaz a világméretű pénzügyi válság különösen keményen sújtja Magyarországot. Ennek ellenére az országot az összeomlástól megmenteni hivatott, pártok fölötti válságcsúcs a hét végén kudarccal végződött. Az ellenzék megtagadta hozzájárulását a mentőcsomaghoz, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelte – írta a lap.
Az újság idézte Orbán Viktort, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz vezetőjét, aki szerint “Gyurcsány a felelős a válságért, s neki kell vállalnia a felelősséget”. A lap utalt arra, hogy a Gyurcsány által kezdeményezett “nemzeti paktumnak” konszenzust kellett volna teremtenie a nyugdíjak jövőbeni finanszírozásáról és az állami kiadások reformjáról.
A miniszterelnök felszólította politikai ellenfeleit a vita befejezésére – írta a lap, majd idézte ismét Orbán Viktort, aki szerint “a Gyurcsány-program annak a politikának a folytatása, amely Magyarországot a válságba sodorta”. Végezetül beszámolt arról, hogy Orbán a válságcsúcson előterjesztette saját mentőcsomagját, amelynek középpontjában egy növekedési program és adócsökkentés áll.
A bankokat is felelősség terheli
A német üzleti körök napilapja, a Handelsblatt az FTD-hoz hasonlóan beszámolt a válság magyarországi hatásairól, a nemzeti csúcs célkitűzéseiről. Az újság ugyanakkor úgy vélekedett: elsősorban a politika felelős azért, hogy az országban ilyen mértékben rosszabbodott a helyzet. A két évvel korábbi választások előtt ugyanis a költségvetési deficit több mint nyolc százalékra növekedett. A szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezette kormány ugyanis nagyvonalú választási ajándékokkal táplálta a lakosság körében azt a hitet, amely szerint a magas növekedés tovább folytatható.
A Handelsblatt szerint a súlyos külföldi eladósodásért ugyanakkor felelősség terheli a bankokat is, amelyek az elmúlt években a magyaroknak nem forintban, hanem külföldi valutában, például euróban és svájci frankban adtak hiteleket. Lakásépítésre és autóvásárlásra pedig a jóval alacsonyabb külföldi kamatok melletti hitelekkel igyekeztek csábítani az ügyfeleket, miközben Magyarországon ebben az időszakban a kamatok jóval magasabbak voltak.
Viszályról ír a FAZ
A budapesti pénzügyi világ most abban reménykedik, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank bejelentett támogatása meg tudja akadályozni az “egészen nagy összeomlást” – vélekedett a Handelsblatt.
A magyarországi helyzettel foglalkozó tudósításában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emelte ki: az országban tart a vita a szocialista kisebbségi kormány és az ellenzék között a pénzügyi válságból kivezető útról. A kormány és az ellenzék képviselői, valamint a gazdasági szakértők közötti, hétvégi találkozó ugyanakkor viszállyal ért véget – írta a lap, hozzátéve, hogy ennek ellenére Gyurcsány még mindig reménykedik egy pártok fölötti “nemzeti paktumban”.
