Figyelő Top 200 (2001): Távközlés

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: •Egyre fejlettebb technológia •Egyelőre kihasználatlan fogyasztói potenciál …negatívan befolyásolhatja: •Nem megfelelő piaci szabályozás •Alacsony internetellátottság •Egyenlőtlen erőviszonyok

Az egyenlőtlen versenyre minden sportágban nehéz felkészülni. Legyen szó bokszról, futásról, vagy labdarúgásról, a magukhoz mérten túlságosan erős ellenféllel való összecsapásra készülők rendre minden eszközt megragadnak esélyeik javítására. Van aki egyszerűen csak szakadásig edzi magát, míg mások doppingolnak, vagy inkább bundázni próbálnak. Hogy ez nincsen másként a stadionokon kívül sem, a hazai távközlési piacon tavaly igazolódni látszott. Az itt pályára lépő “csapatok” saját képességeiken érdemben nem sokat változtathattak és a legnagyobb vetélytársakkal való bundázásra sem sok esélyük volt. Ezért lehetőségeihez mérten minden versenyző a hírközlési törvény összeállításával foglalkozó törvényhozókat, illetve játékszabályokat betartató hírközlési hatóságot igyekezett – persze szigorúan legális eszközökkel – maga mellé állítani.

A magyar távközlésben a 2001-es év a versenyre, a telefonpiac megnyitására való felkészüléssel telt. A versenyzők lényegében azt szerették volna elérni, hogy a piac legerősebb szereplőjére szigorúbb szabályok vonatkozzanak, míg a gyengébbek kedvezményeket kapjanak. Az úgynevezett aszimmetrikus szabályozásért való lobbizás azonban nem egészen a várt eredményt hozta. A hírközlési hatóságok meglehetősen tárgyilagosan járnak el a különféle vitás kérdésekben.

Tavaly nyáron, az egységes hírközlési törvény (eht) parlamenti vitája idején jobbára még csak halk kritikákat lehetett hallani a 2002. januári telefonpiaci liberalizáció feltételeit megteremtő kerettörvényről. A távközlési társaságok illetékesei beérték azzal, hogy hangot adtak reményeiknek, amelyek szerint ha a piaci körülmények önmagukban nem is, de az új törvény hozzásegíti majd cégeiket az eredményes működéshez.

Magyar telefonpiaci jellemzők (2001 vége, forrás: Híf) • Bekapcsolt fővonalak száma: 3 millió 736 ezer • Száz lakosra jutó fővonalszám: 36,6 vonal • ISDN fővonalak aránya: 13 százalék • Száz fővonalra jutó várakozók száma: 0,2 várakozó • Egy fővonalra jutó átlagos beszédidő december folyamán: 270,3 perc • Átlagos híváshossz: 3,2 perc • Háztartások telefonellátottsága: 75 százalék

Mi tagadás, sikerekre a piac valamennyi szereplőjének nagy szüksége lett volna. A telekom szektor 2001-ben már második éve tartó tőzsdei mélyrepülése ugyanis a legnagyobb nemzetközi távközlési társaságokat is nehéz helyzetbe hozta. Ezt a befektetői szemüvegen át nézve kis piacnak számító magyar ágazat cégei is megérezték. A kutyaszorítóba került külföldi befektetők egyre kevésbé tudtak elnézőek lenni vállalkozásaikkal szemben. A vállalkozásoknak a korábbiaknál komolyabb teljesítmény elvárásoknak kellett eleget tenniük, miközben tulajdonosaik adósságállományuk csökkentése érdekében egymás után fogták vissza befektetéseiket. A felvásárlások, egyesülések folyamata tovább lassult, és egyre gyakoribbá vált a könnyen értékesíthető tulajdonrészek, leányvállalatok eladása. A globális szolgáltatók 2001-ben számos közép- és kelet-európai érdekeltségüket adták fel.

A nemzetközi piac látványos átalakulása ellenére a magyarországi vezetékes távközlési szolgáltatók erősorrendjében 2001-ben nem történt érdemi változás. Az első számú menő továbbra is a Matáv Rt. maradt. A belföldi távolsági és nemzetközi telefonszolgáltatások területén monopol helyzetének utolsó évét élő vállalat szinte valamennyi üzletágában erősítette pozícióit. Még akkor is, ha legfontosabb területén, a vezetékes telefóniában a piacbővülés alig 5 százalékos volt. Ezen a területen a Matáv megtartotta 80 százalék feletti piaci súlyát.

Ezzel párhuzamosan a cégnek még terjeszkedésre is futotta. Egy 2000 decemberében aláírt megállapodás alapján a Matáv tavaly megvásárolta az egyik helyi koncessziós telefontársaság, az Emitel Rt. 50 százalékos részét, így a társaság kizárólagos tulajdonosává vált. Egy ugyancsak korábbi megállapodás alapján a Matáv megvásárolta tulajdonosától, a Deutsche Telekomtól (DT) a Westel 900 Rt. és a Westel Rádiótelefon Kft. 49-49 százalékos csomagját, összesen 920 millió euróért. A Matáv emellett vezető szerepet vállalt a macedón telefontársaság, a MakTel megvásárlására alakult Stonebridge Communication AD konzorciumban – részesedése 86,5 százalékos volt -, mely végül 343,3 millió eurót fizetett a MakTel 51 százalékáért.

A telefonpiaci verseny megnyitására készültek a helyi koncessziós telefontársaságok és a területre való belépés lehetőségével kacérkodó üzleti kommunikációs vállalkozások is. A helyi társaságok zászlóvivőjének szerepét a Vivendi Telecom Hungary (VTH) vállalta magára. A társaság a korábbi évek cégegyesítéseinek köszönhetően a magyar piac második számú szereplőjévé nőtte ki magát. A Vivendi V-Fon Távközlési Rt. néven jegyzett vállalkozása a Déltáv Rt. és a Digitel 2002 Rt. 2000 novemberi összeolvadása után tavaly június 31-én a Jásztel Rt.-t is beolvasztotta, a hagyományos telefóniában piaci részesedése így mintegy 13 százalékos volt. A VTH az internetszolgáltatások ellátására már 2000-ben életre hívta a V-Net Rt.-t, míg az üzleti kommunikációs szolgáltatásokkal a V-Com Rt. foglalkozik a cégcsoporton belül.

A Matáv és a Vivendi mellett működő helyi telefontársaságok 2001-ben nem hívták fel magukra a figyelmet látványos megmozdulásokkal. A HTCC öt primer körzet előfizetőit szolgálja ki. Az elemzők szerint az önálló terjeszkedésre képtelen cégcsoport a jelenlegi piaci, gazdasági környezetben nem maradhat fenn hosszú távon. A szakértők valamely nagy szolgáltatói csoporttal való összeolvadását tartják a legvalószínűbbnek. A nem hivatalos hírek szerint 2001-ben a VTH vizsgálta a HTCC bekebelezésének lehetőségét, ám nyilvános lépésre nem szánta el magát. És már valószínűleg nem is fogja. A Vivendi ugyanis azóta maga is eladó sorba került. Mivel a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégcsoport eladásához nem könnyű megtalálni a megfelelő vevőt, további terjeszkedése így éppen úgy várat magára, mint az új befektető.
Az üzleti kommunikációs szolgáltatók közül a legtöbbet a PanTel Rt. hallatott magáról. Az alternatív szolgáltató értékesítésére tulajdonosa, a holland KPN korábban kísérletet tett, ám miután a tulajdonosváltás lekerült a napirendről, a nemzetközi és a belföldi piac általános gyengélkedése ellenére a PanTel terjeszkedésre szánta el magát. A társaság 2001 őszén, 500 millió forintért, megvásárolta a Moltelecomot. Mivel az eladó, a Mol Rt. a szerződés szerint minden távközlési megrendelését a PanTelnek adta, a társaság forgalma a várakozások szerint 2002-ben 1,5 milliárd forinttal növekszik majd. A szakértők ettől függetlenül az elavult technológiát képviselő Moltelecom megvásárlását nem tartják jó befektetésnek.

A telekom szektor nagy állami szereplője, az Antenna Hungária (AH) Rt. nem zárt könnyű évet. A társaság a várt tőkeemelések elmaradása, a privatizáció folyamatos lebegtetése, és egy sikertelen kötvény-kibocsátással a háta mögött is igyekezett tartani magát. Eladósodottsága miatt azonban nagyobb befektetésekre már nem volt képes. Ezzel együtt a cég az első hazai frekvencia-árverésen egy 3,5 gigahertzes sávhoz jutott, és 2001 tavaszán megvásárolta a Magyar Posta Rt. 10 százalékos részesedését a Vodafone magyarországi vállalkozásában, a VRAM Rt.-ben. Igaz, ezzel párhuzamosan lemondott Tetra-rendszerű kormányzati készenléti rádiókommunikációs rendszer megépítésének lehetőségéről. A Magyar Postához került beruházás megvalósításában az AH Rt. legfeljebb alvállalkozóként vett volna részt. A rendszer szállítójának kiválasztására kiírt pályázat eredménytelensége miatt azonban egyelőre erről sem lehet szó.

A Hírközlési Felügyelet (Hif) kimutatásai szerint a mobiltelefon-előfizetők száma 2001 júniusában meghaladta a bekapcsolt vezetékes fővonalakét. A váltásra hazánkban 37-38 százalékos ellátottsági szinten, vagyis a nyugat-európai országokban bekövetkezett átmenet idején mértnél szerényebb penetráció mellett került sor.

Ahogy a korábbi években, úgy 2001-ben is a Westel Mobil Távközlési Rt. bizonyult a legerősebb szereplőnek a hazai mobiltelefon szolgáltatók piacán. A Hif adatai szerint a tavaly december 31-én nyilvántartott több mint 4,9 millió előfizető 50,7 százaléka a Westel ügyfele volt. A társaság 2001-ben is nagy hangsúlyt helyezett az élen járó technológiák meghonosítására. Ennek jegyében már február végén beindította csomagkapcsolt adatátviteli rendszerét (GPRS). A Westel végül december 21-én teljes egészében az addig a részvények 51 százalékát birtokló Matáv Rt. kezébe került.

Tavaly januárban a szintén a Matáv-érdekeltségek közé tartozó Westel Rádiótelefon Kft. minden tevékenysége egy még 2000 decemberében a DT-nél született döntés alapján a Westel Mobil Rt.-hez került. A rádiótelefon kft. akkor 76 ezer ügyfelét azonban nem lehetett egyetlen döntéssel átirányítani a Westel Rt.-hez. Átcsábításuk 2001 decemberéig nem fejeződött be. A lépés arra azért lehetőséget adott, hogy a korábban mintegy 300 főt foglalkoztató kft. alapos karcsúsításon menjen keresztül. A cég az első körben csupán 25-30 munkatársát tartotta meg. Ettől függetlenül az év végén a Westel Kft. is 100 százalékban a Matáv tulajdonába került.

A mobiltelefon-szolgáltatók piacának második számú szereplője a Pannon GSM Távközlési Rt. volt, amely a Pannon a digitális mobilpiacon 2001végén, az előfizetők száma alapján, 39,7 százalékos részesedést mondhatott magáénak. A társaság életében a legnagyobb esemény tulajdonosi szerkezetének átalakulása volt. A korábban 25,78 százalékos részesedéssel rendelkező norvég Telenor Mobile, 1 milliárd euró fejében, kizárólagos tulajdonossá vált.

A magyar piacon 1999 decemberében megjelent VRAM Rt. 2001-ben 9,7 százalékos piaci részesedést vívott ki magának. A sorozatos akciókra és hálózatának fejlesztésére sokat áldozó társaság tulajdonosai közül a Magyar Posta kiszállt. A magyar államot egyedül képviselő AH Rt. számára külső segítség nélkül nehezen teljesíthető feladattá vált a drágán és egyelőre veszteségesen működő VRAM Rt. finanszírozása.

Távközlési cégek toplistája, 2001 (millió forint)