A magyar egészségügynek az idén meg kell küzdenie az európai uniós elvárásokhoz illeszkedő, 2020-ig szóló programok elfogadtatásáért, a források lehívásáért – mondta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója az MTI-nek.
Török Krisztina szerint a GYEMSZI-nek mint fenntartónak a következő európai uniós ciklusban azért is lesz nehéz a dolga, mert a 2014-től 2020-ig szóló büdzsében nincs külön ágazati forrás, a “nagy közösből” kell a lehető legtöbb uniós pénz elnyernie az egészségügynek. Míg az előző uniós költségvetésben a magyar egészségügy több mint 400 milliárd forint forráshoz jutott, addig az elkövetkező években jó, ha ennek a felére tud majd pályázni az ágazat.
A jövőre nézve az unió Magyarország számára úgynevezett tématerületeket határozott meg, amelyeket fejleszteni szükséges. Ezek között van a minőségi egészségügyhöz való hozzáférés növelése közösségi szinten, a járóbeteg-ellátás erősítése a kórházi bent fekvéssel szemben, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, az egészségmegőrzés, az ágazaton belüli informatikai rendszer fejlesztése, egy egészségügyi akcióterv a foglalkoztatásra vonatkozóan, illetve az egészségügyi és a szociális terület markánsabb szétválasztása – mondta el a főigazgató.
Ezek az uniós kívánalmak egybeesnek az egészségügyi államtitkárság ágazatra vonatkozó elképzeléseivel. Ahhoz azonban, hogy az egészségügyi ágazat intézményei sikeresen tudjanak pályázni, egységes, országos kórházi fejlesztési koncepcióra, továbbá pontos adatokra van szükség a jelenleg rendelkezésre álló épület-, eszköz- és személyi állományról. Ezek nélkül nem lehet az unió által kijelölt fejlesztési vagy akár oktatási forrásokra pályázni.
Török Krisztina kiemelte: a GYEMSZI tisztában van azzal, hogy az egyes kórházaknak nagy feladat lesz bekapcsolódni egy integrált módszertanba, de meg kell értetni az intézményekkel, hogy e nélkül nem lesz EU-s forrás az elkövetkezendő években.
