Már csak egy hét, és becsengetnek! A 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő változásokkal az új tanévtől kezdve olyan köznevelési rendszer jön létre, amely méltányos, valódi esélyeket, magasabb színvonalú nevelést-oktatást kínál minden gyermeknek – írta a köznevelésért felelős államtitkárság. Közleménye szerint a kormány az egész nemzet jövőjét meghatározó köznevelési rendszer átalakításakor kiemelt figyelmet fordított arra, hogy megteremtse, hosszú távon is garantálja azokat a feltételeket, amelyek keretei között teljesülhetnek a szülők és az egész társadalom elvárásai. Az új tanév újdonságai lényeges minőségi változást hoznak a köznevelés rendszerébe, melyek elsősorban a gyermekek, a tanulók érdekeit szolgálják.
Fotók: Kummer János
A legfontosabb változások:
1. Kötelező délutáni foglalkozás
Mivel a szülők nagy többsége napközben dolgozik, és nem minden esetben áll a háttérben a családokat nap mint nap támogató nagyszülő, ezért sokaknak gondot okozott a tanulók napközbeni felügyelete, a tanuló szabadidejének hasznos tartalommal való kitöltése. A fiatalkorú tanulók tanítás utáni csellengése és az abból fakadó, a személyiségükre káros hatályt gyakorló hatások megelőzése, valamint a szülői nevelői feladatok biztosításának a segítése volt a változtatás legfőbb célja. Az iskolák a tanulók számára vonzó, színes programokat szerveznek, a kötelező délutáni foglalkozásokon jut idő a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, sportolásra is. A délutáni foglalkozásokon való részvétel alól az igazgató a szülő kérelmére mentheti fel a tanulót. Így a szülők tudtával, kérésükre mentesülhetnek gyermekeik a délutáni foglalkozások alól.
2. Országosan is egységes tantervi szabályozás
Szeptembertől az iskolák kezdő évfolyamain (1., 5., és 9) az új Nemzeti alaptanterv nyomán elkészült kerettantervek szerint tanulnak már a diákok. A legtöbb országhoz hasonlóan a magyar pedagógusok és a szülők többsége is úgy gondolkodik, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a köznevelési intézményekben minden magyar gyerek számára ugyanazokat a műveltségi tartalmakat, korszerű ismeretanyagot közvetítsék a pedagógusok. Az egységes tartalmi szabályozás ennek megvalósulását szolgálja oly módon, hogy a pedagógusok teljes módszertani szabadságot élveznek, az iskolák pedig szabadon rendelkeznek a tanítási órák tíz százalékával, amit az iskola pedagógiai céljaira használ fel, igazodva a helyi elvárásokhoz.
3. Mindennapos testnevelés
A gyerekek egészségügyi mutatói már sok éve aggodalomra adnak okot, ezért fontos, hogy az idei tanévtől az 1., 5. és 9. évfolyamra járó tanulókon kívül már a 2., 6. és 10. osztályos diákok életének is részévé válik a mindennapos mozgás, amely immár az új testnevelés és sport kerettanterv tartalmi modernizációjának keretei között valósul majd meg. A tavaly szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamokon bevezetett mindennapos iskolai testnevelést igen nagy szülői, társadalmi, iskolai támogatottság kísérte.
4. Emelkedő pedagógusbérek
Szeptembertől az új bérezési rendszernek köszönhetően jelentősen, átlagosan 34 százalékkal nő a köznevelési intézményekben a pedagógus, illetve a pedagógus munkakörben foglalkoztattak illetménye, bére. Jelentős változást hoz ezzel együtt a pedagógusok új alapokra helyezett, a munkaidejükre és munkaidő-beosztásukra vonatkozó új rendelkezések bevezetése, amelynek alapjául már nem a kötelező óraszám, hanem a heti 40 órás munkahét szolgál. A pedagógusok heti 32 órát a jogszabályokban meghatározott pedagógia jellegű feladatokkal töltenek, ezen belül a neveléssel, oktatással lekötött munkaidő, az ezzel töltött tanítási órák száma 22 és 26 között alakul majd, ez heti két órával lesz kevesebb, mint amennyit a korábbi szabályok lehetővé tettek. A kormány a pedagógusbérek értékállóságáról is gondoskodott. A hivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei jelentős béremelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén jogszabályban foglalt mértékkel növekszik majd a fizetés.
5. Elérhető bűnmegelőzési tanácsadók
Az új tanévben a szakiskola, középiskola igazgatója jelezheti a tankerületi igazgatónak, ha a tanulók védelme érdekében vagy az iskola környezetében lévő – akár a gyermekeket is érintő – bűncselekmények megelőzése, a közbiztonság védelme érdekében bűnmegelőzési tanácsadó segítségére van szüksége intézménynek. Az ország valamennyi megyéjében rendelkezésre állnak majd a bűnmegelőzési tanácsadók, akik az iskolák kérésére adott tankerület bevonásával segítséget nyújthatnak a rendelkezésre álló kapacitások mértékéig a tanítás nyugalmának megőrzésében, a tanulók megóvásában.
6. Szakmai értékelés, ellenőrzés
A külső szakmai ellenőrzés több mint negyedszázada hiányzik a magyar köznevelési rendszerből. Európában a XVIII. századtól alakultak ki azok a ma is működő külső pedagógiai, szakmai ellenőrző-értékelő rendszerek, amelyet a legtöbb ország a korszerű, nemzetközi tapasztalatokra épülő oktatási rendszerében is fontosnak tartott megőrizni. A szeptemberben elinduló tanfelügyeleti rendszer alapvető célja a pedagógusok és a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, a minőségi nevelés, oktatás biztosítása. Az ellenőrzés és az értékelés egységes szempontok szerint zajlik majd.
7. Megújult tankönyvellátás
Az idén bevezetett, az iskolai tankönyvellátás megreformálásának egyik legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyenesen jusson hozzá a tankönyvekhez. Ez a következő években felmenő rendszerben valósul meg. Ebben a tanévben már több mint 600 ezer diáknak – az első évfolyamosoknak és a rászorulóknak – jár az ingyen tankönyv. Az idei tanévtől lényeges újdonság, hogy a tankönyvterjesztést a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. végzi, a működési költségek levonása után fennmaradó terjesztési jutalék az iskolai könyvtárakat gazdagítja – írta az államtitkárság.
A tanév könnyeiről
Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének honlapján Radó Péter a vészharangot kongatta meg. Az ismert oktatáspolitikai elemző összeválogatott tizenöt olyan szeptembertől életbe lépő változtatást, melyek közvetlenül – és szerinte károsan – hatnak az iskolák belső világára. Mint írta: a változtatásoknak egy olyan kritikus – önmagukban nem feltétlenül fontos – tömegével állunk szemben, amelyek teljesen átírják mindazt, amit mostanáig az iskolákról gondoltunk.
1. Hatalmas ütemben és méretekben zajlik lojális új óvoda- és iskolaigazgatók kinevezése. Az elmúlt hetekben és a következő napokban a minisztérium az intézményvezetők negyedét-ötödét cseréli le. Az új igazgatók kiválasztásakor a legfőbb szempont nem az alkalmasság, hanem a lojalitás volt. A valódi döntéseket már nem az intézményvezetők, hanem a tankerületi igazgatók hozzák, de az intézményvezetőknek kulcsszerepe van abban, hogy e döntéseket amolyan hajtószíjként „bevigyék” az iskolákba. Az intézményvezetői munka legfontosabb referenciája mostantól nem a tantestület, hanem a tankerület.
2. Megkezdődik az új tantervek alapján készült pedagógiai programok felmenő rendszerű bevezetése. Ennek hatására a tanítás-tanulás folyamat minden ma a pályán lévő pedagógus emlékeinél sokkal inkább szabályozottabb és – a tartalmak és az alkalmazható pedagógiai módszertan tekintetében – egyre korlátozottabb lesz.
3. Megkezdődik az új tantárgyak (erkölcs és hittan) bevezetése ezek oktatására gyorstalpalón felkészített pedagógusok és egyházi személyek közreműködésével, gyorsan összecsapott tantervekkel és tankönyvekkel. Ezek az órák pont olyan oktatási üresjáratok lesznek, mint a világnézetünk alapjai tantárgy volt az államszocializmus idején.
4. A szakiskolák teljesen új alapokon, gyökeresen más rendszerben kezdenek el működni. A közismereti órák száma hétre csökken, ezeket egyetlen összevont közismereti tankönyvből tanítják majd, s megkezdődik a „munka alapú” („duális”) szakmunkásképzés gyakorlati oldalának megteremtésével kapcsolatos zűrzavar.
5. Az általános iskolákban a tanítás 4-ig tart majd, amit valahogy valamilyen tartalommal kell megtölteni. Nyilvánvalóan ez a tartalom egy-két délutánra tolt órát (tesi, hittan, stb.) jelent majd és a nem napközis gyerekek beültetését a napközibe.
6. Életbe lép a 32 órás benntartózkodási szabály, amit nyilvánvaló módon egyetlen iskola sem lesz képes betartani, mert az iskolák tanári szobáiban nem lehet leülni, órákra készülni és dolgozatokat javítani. Másfelől viszont elindul a havonta egyszer visszamenőleg aláírt jelenléti ívekkel és a kontaktórákon felüli egyéni munkafeladatok heti dokumentálásával történő lepapírozás és az „elkéredzkedés” rendszere.
7. Életbe lépnek az új, létszámszabályozáson alapuló finanszírozási szabályok (a „központi bérfinanszírozás”). Ezzel kapcsolatban az egyetlen bibi, hogy látszólag nincs központi létszámszabályozás, mert semmilyen jogszabály nem rögzíti az ennek alapjául szolgáló paramétereket. Ahogy az államtitkár asszony kinyilvánította: „Nincs kötelező óraszám, ez a fogalom kikerült a közoktatás rendszeréből. Tanítással, pedagógiai foglalkozással töltendő tól-ig időkeret létezik, ami heti 22-26 óra.” Ez olyan, mint hogy nincsenek felvételi keretszámok sem, noha az ettől függő finanszírozás miatt mégis vannak. Amennyire én tudom, természetesen vannak kötelező óraszámok, a tantárgyfelosztásokat a tankerületek 24 órára kisakkozva csináltatják majd meg a következő napokban. Ezt éppen csak nem rögzítették törvényben és nem kötötték a nyilvánosság orrára.
8. Egy további évfolyamon lesz kötelező a mindennapos testnevelés, ami örvendetesen növeli majd az iskolák folyosóin tornázó osztályok számát. Az általános iskolákban kicsit könnyebb lesz megoldani a tantermek hiányából fakadó problémákat, mert a gyereket délután 4-ig tanórákon múlathatják majd az időt.
9. Nem sokat beszélünk róla, de az idén 25 százalékkal több beiskolázott gyermek nagyobb létszámú és sokszor fiatalabb belépő osztályokat eredményez. Noha az osztálylétszámnak az oktatás minősége gyakorolt hatását erősen túlértékelik, ez mégis felvet majd egy csomó pedagógiai alkalmazkodási problémát.
10. A pompásan működő régi tankönyvterjesztési rendszer helyén most debütál az új államosított és központosított, tehát drága és béna rendszer. Nem bejáratott mechanizmusról van szó, tehát a tanév eleje óhatatlanul hiányzó tankönyvek utáni rohangálással telik majd.
11. Október elején mindenki megkapja új fizetését és kiderül, hogy a nyelvbotlásként folyamatosan 60 százalékosként kommunikált, valójában átlagosan 34 százalékos bérnövekedés kinek ellensúlyozza a Pedagógus 1-be való visszasorolás, a pótlékok kiesése és a megnövekedett munkaterhek okozta jövedelemcsökkenést, s kinek nem. (Úgy tűnik, sokkal több pedagógusnak csökken a jövedelme, mint amennyit a kormányzat legendás optimizmusa előre jelez.) Egyúttal elkezdődik annak a kétezer pedagógusnak a kiválasztása és minősítése, akik majd a következő tanévben közreműködnek kollégáik minősítésében.
12. Ebben a tanévben megkezdi áldásos tevékenységét a szakfelügyelet, amely egy több évtizede halott oktatástudományi paradigma alapján az iskolai oktatás minőségét az egyes pedagógusok ellenőrzésével igyekszik biztosítani. (Részleteket erről még mindig nem tudunk.)
13. A pedagógusok az átsorolással együtt járó munkaszerződés módosítás keretében belépnek a még nem is létező pedagógus kamarába, amely – majd ha valóban létrejön – megalkotja azt a NER-kompatibilis etikai kódexet, melynek alapján a kamara is közreműködhet az egyes pedagógusok ellenőrzésében.
14. Megtörtént több száz nyugdíjkorhatárt elért pedagógus kényszernyugdíjazása, a helyükre azonban nem lehet felvenni másokat. Azokban az iskolákban, melyeket ez érint, meg kell oldani a kiesők munkájának a pótlását.
15. Kétszáz valamilyen okból bűn által fertőzöttnek nyilvánított iskolában megjelennek az iskolarendőrök („bűnmegelőzési tanácsadók”), akik fegyelmi problémák esetén a kormányzat által nyilvánvalóan hatástalannak tekintett pedagógiai eszközök helyett hatósági intézkedéseket foganatosítanak majd.
Radó Péter a 15 pont alapján úgy véli: az új köznevelési rendszerben tartós üzemmé válik a zűrzavar és bizonytalanság. Ősszel megkezdődik a következő évi költségvetés tervezése, ami garantálni fogja a tartós bizonytalanságot. Választási költségvetés lesz, ami nemcsak azt jelenti, hogy szórják majd a pénzt szavazatvásárlásra, de az ellenkezőjét is: a nem szavazatbiztosító kiadások kurtítására kell számítani (a közoktatás működtetése márpedig ilyen) és a költségvetés horizontja csak az első félév végéig tart majd. Semmi sem akadályozza a kormányzatot abban, hogy egész évre megint durván alultervezze a KLIK költségvetését, ami tartósítja az eddigi állásbizonytalanságot.
A rendszerváltás óta most először a kampány egyik kitüntetett harci terepe az oktatás lesz. A megnövekedett médiafigyelem miatt napi szintű egyedi balhék tömege jelenik majd meg a sajtóban, s a kampány miatt a politika korábbiaknál is erősebben beszűrődik az iskolákba. Nem kétséges, hogy ez fel fogja erősíteni a pedagógusok megfélemlítését szolgáló – eddig is bőségesen alkalmazott – eszközök használatát.
