A felsőoktatás átalakításáról szóló kormányzati koncepció országszerte tiltakozásokat váltott ki tavaly év végén, elsősorban a felsőoktatási keretszámok miatt. A keretszámokat azóta – legalábbis névleg – eltörölték. Ezt a hallgatók, a rektorok, az oktatók vitatják: a tiltakozások tovább folytatódnak. Hétfőn például az ELTE-n, kedden a pécsi egyetemen tartanak fórumot.
Balog Zoltán többször is tárgyalásra hívta a felsőoktatási hallgatók képviselőit. A miniszter és HÖOK elnökségi tagjai tavaly december 22-én állapodtak meg abban, hogy április végéig tartó, a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetéssorozatot kezdenek. Ekkor döntöttek arról is, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét és az egyetemi autonómia kérdését.
Balog Zoltán az akkori megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben. A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják. A tárcavezető szólt arról is, hogy a kormány honlapján egy úgynevezett „felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs államilag finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződés terén „látják a társadalmi elvárást”, hogy a Magyarországon az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de „közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek”.
