Az Ipsos kutatása szerint a Fidesz mögé a lakosság 27 százaléka sorakozik fel, az MSZP 14 százalékkal a második. A kormánypárt 1 százalékpontos emelkedést, a szocialisták ugyanekkora csökkenést könyvelhettek el, ami statisztikailag nem számottevő. A Jobbikot augusztusban 8 százalék támogatta, most 6 százalékon áll. Az Együtt-PM az előző 4 százalék után most 3 százalékot kapott. Az LMP, ahogy korábban, ezúttal is 2 százalékon áll. A Demokratikus Koalíciót idén végig 1 százaléknyian támogatták, most a választók 2 százalékának favoritja.
A pártoktól távolságot tartók csoportja 44 százalékot tesz ki e hónapban. 8 százalékuk titkolja pártpreferenciáját, 6 százalék aktív, de bizonytalan abban, hogy mely pártra voksoljon – állapította meg a szeptember első felében a felnőttek körében végzett kutatása alapján az Ipsos. A cég közlése szerint mindkét csoportnak nagyjából a fele kormányváltást akar, egytizede a kabinet maradását.
A biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50 százalékos, az MSZP-nek 25 százaléka van. Az aktív szavazói körön belül a Jobbiknak 11, az Együtt-PM-nek 5 százaléka van. Az LMP ezúttal 4 százalékot kapna, a DK 3-at. Az Ipsos szerint az MSZP és az Együtt-PM táborát sok minden összeköti, a választási kampányban való részben összehangolt fellépés alapjai megtalálhatóak szavazóik gondolkodásában. Számos kérdésben a DK hívei is azonos nézeteket vallanak a másik két párt támogatóival.
A legerősebb közös platform a kormányváltás iránti erőteljes igény. Ebben a hónapban a szocialista párt és az Együtt-PM szavazóinak 96-96 százaléka nyilvánította ki ezt a kívánságát. A DK-sok körében 92 százalékos az Orbán-kabinet távozását óhajtók aránya. Ez a kérdéskör egyébként jelentősen megosztja a társadalmat, hiszen a Fidesz híveinek 93 százaléka azt szeretné, ha maradna a kormány.
A rejtőzködő választók 52 százaléka a mostani kormány menesztését kívánja, 11 százaléka maradását. A részvételüket biztosra ígérő, de pártot választani még nem tudó, úgynevezett aktív bizonytalanok körében 47 százalék a kormányváltást támogatók aránya, és 10 százalékuk konzerválná a hatalmi viszonyokat.
Az ellenzéki oldalon további összekovácsoló tényező az Ipsos szerint a miniszterelnök negatív megítélése: szeptemberben a szocialistáktól – egy 100 fokú, a rokon- és ellenszenvet kifejező skálán – 10 pontot, az Együtt-PM támogatóitól 12 pontot kapott. A DK-sok 8 pontot adnak Orbán Viktornak. A titkolózó és aktív bizonytalan választók körében az előbbieknél magasabb, de az átlagos (a lakosság egészében 37 pont) alatti a miniszterelnök népszerűségi mutatója: 25, illetve 31 pont. A másik oldalon 79 pontos népszerűségi mutatóval fejezik ki a miniszterelnök mellett való kiállásukat.
A baloldali-liberális pártok társadalmi beágyazottsága elég eltérő. Az MSZP nemcsak a szavazótábor méretével jár elöl a sorban, hanem azzal is, hogy széles az általa befogott választói kör, ha az iskolázottságot és a településtípust vesszük alapul. Amely rétegekben a szocialisták támogatottsága alatta marad a 14 százalékos átlagának, ott is csak 2-3 százalékponttal kisebb a tábora. Ilyen például a szakmunkások és a községben lakók csoportja, ezekben 11-12 százalékon áll.
Az Együtt-PM szavazói közössége az Ipsos szerint karakteresebb, a diplomásoknál és a fővárosban 6 százalékot, azaz dupláját hozzák az átlagos támogatottságuknak. A DK szavazói körében is különösen a fővárosiak, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya emelkedik ki, e csoportokban kétszer annyi híve van a pártnak, mint más társadalmi rétegekben.
Az együttműködési megállapodást kötött MSZP és az Együtt-PM szavazói kölcsönösen nyitottak egymás irányába, aminek három fontos összetevőjét láthatjuk. Az egyik az, hogy semmilyen elutasító választói magatartásnak nincsen nyoma – közölte az Ipsos. Ennél többet jelent, hogy a másodikként választandó pártok rangsorában az MSZP-seknek az Együtt-PM, utóbbiaknak a szocialisták jelentik az első számú tartalékot. Emellett mindkét táborban a saját vezetőjüket követően a másik párt frontembere a legnépszerűbb politikus.Az Együtt-PM táborában szeptemberben Bajnai Gordon 75-ös népszerűségi mutatóval rendelkezik, őt Mesterházy Attila követi 58 ponttal. Az MSZP hívei elnöküknek 76 pontot adnak, a második helyezett Bajnai Gordonnak 61-et.
