Júniusban a fogyasztói árak 7,5 százalékkal haladták meg a tavaly ugyanakkori szintet – derült ki kedden a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A szám nem borzolta fel a kedélyeket, hiszen a közzététel előtti napokban nagyjából ilyen mértékű inflációval számoltak az elemzők. Azaz a pénzromlás az ötödik hónapban érte el a csúcsot, amikor is 7,6 százalékos volt a ráta. Az elemzők arra számítanak, hogy lassan tovább mérséklődik a fogyasztói árak növekedése, amit az is jelez, hogy a maginfláció a májusi 6,5 százalékról júniusra 6,1 százalékra csökkent. A kérdés csak az, hogy a mérséklődés milyen ütemű lesz, és vajon megbicsaklik-e majd valamikor. A Pénzügyminisztériumban az idei 6,5 százalék után jövőre 4,5 százalékos inflációra számítanak – mondta múlt heti tájékoztatóján Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
Az elmúlt 12 hónap során az átlagosnál jobban, 7,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, ami utoljára 2002 májusában fordult elő. A tartós fogyasztási cikkek árai nem változtak, és az átlagosnál kevésbé drágultak a ruházkodási és egyéb cikkek, valamint az üzemanyagok is. A szolgáltatásokért azonban 7,6 százalékkal többet kellett fizetni, mint tavaly júniusban, ezen belül pedig kiemelkedően nőtt például a csatornadíj (19 százalék), a helyi tömegközlekedés ára (16 százalék) és a vízdíj (11 százalék). Az elektromos energiáért 22 százalékkal, míg a vezetékes gázért 18 százalékkal kell többet fizetni.
Egyébként ha az áremelkedésből kiszűrjük azt a hatást, amit az adóemelések (jelesül az áfa és jövedéki adó változása) okozott, akkor a 12 havi infláció júniusban csak 5,3 százalék, májusban pedig 5,4 százalék lett volna.
