Nem számít meglepetésnek, hogy amint letérünk az aszfaltútról, a terepjárók jobban szerepelnek a hétköznapi négykerekűeknél. Sokkal inkább meglepő viszont az, hogy a piacon akkor is javuló értékesítési adatokat tudnak produkálni, amikor más szegmensekben visszaesés tapasztalható. A hobbiterepjárók, azaz az SUV-k piaca annyira pezseg, hogy érdemes elsőként tárgyalni az újdonságok között.
(E piac jövőjéről szóló írásunk: Terepjáró is, meg nem is >>)
Terepjárók és SUV-k
Porsche Cayenne
Bár a Cayenne és a szintén a Volkswagen-csoportból való VW Colorado azonos padlólemezre épül, a két kocsit lehetetlen összetéveszteni. A Porsche ugyanis amellett, hogy eldöntötte, megjelenik az SUV-k piacán, meg kíván maradni hagyományos erősségei mellett. Ennek megfelelően a Cayenne is vérbeli Porsche lesz, látványosan eltér a többi versenytárstól (már ha egyáltalán versenytársról lehet beszélni a Cayenne-nél lényegesen gyengébb modellek esetében). Az új Porschét könnyen fel lehet majd ismerni az óriási első légbeömlőkről, a lapos motorháztetőről, és a márkától már megszokott formájú első fényszórókról. Az autó zuffenhauseni származására utalnak azonban olyan apróságok is, mint a kormányoszloptól balra elhelyezett gyújtáskapcsoló.
Az értékesítés kezdetétől, októbertől két erőforrással rendelhető a Cayenne: mindkettő a gyár által kifejlesztett 4,5 literes V8-as blokkra épül. A „gyengébb”, az egyszerű szívómotor 340, a „bikább” a turbófeltöltő bevetésének köszönhetően 450 lóerőnyi teljesítmény leadására képes. A Porsche szándéka, hogy korábban ismeretlen menettulajdonságokat honosítson meg az SUV-k világában. Ehhez azonban nem elég a motor, jóval fontosabb a megfelelő futómű. Ennek megfelelően két futóművariánssal rendelhető a Cayenne: az elsőt szigorúan aszfaltra tervezték, a másik terepviszonyok között is elboldogul. Az országúti változat keményen meg van ültetve, peres gumijaival szinte alig érezhetően megy rosszabbul a kanyarokban, mint egy 911 Carrera. Az off-road változat hasmagassága nagyobb, gumijait terepviszonyokra fejlesztették ki.
A Cayenne mindezek mellett kétféle rugózással lesz rendelhető. A vevők a hagyományos acélrugók helyett kérhetnek számítógépvezérelt légrugózást is. Az elektronikus menetstabilizáló programok mellett automatikus differenciálzár gondoskodik az optimális tapadásról, sárban, hóban, jégen és aszfalton egyaránt. Az országúti csúcsmodell büszkeségei lesznek kerámia féktárcsái: valahogy meg is kell állni a 300-as tempóról.
Volvo XC90
Szintén októberben lép majd porondra a Volvo. A svédek debütáló modellje az XC90 lesz, mely a jelenlegi V70 Cross Country alapjaira épül. Az XC90-ben Haldex-kuplung váltja fel a kombiban szereplő viszkókuplungot.
Három motor jelenti a választékot az XC90 értékesítésének indulásakor. Egy öt- és egy hathengeres benzines turbó (200, illetve 272 lóerővel), valamint egy nyugodt járású, nyomatékban gazdag 2,4 literes common-rail öthengeres dízel, mely 163 lóerővel gazdálkodhat. A motorokat – a Cab Forward Design-t céltudatosan alkalmazva – keresztben építik be a svédek, ennek köszönhetően rendkívül tágas az XC90 beltere. Már az egyterűekhez is belépőt jelentene, hogy akár heten is utazhatnak benne. A V-formában domborodó motorháztető és a kocsi teljes hosszán végigfutó markáns vállvonal jól ismertek a Volvo hagyományos személyautóiról.
Az XC90, melyet a januári Detroit Motor Show alkalmával ismerhet meg személyesen a nagyközönség, természetesen felvonultatja a skandináv márkától már megszokott aktív és passzív biztonsági elemeket is. Így SIPS-függönylégzsákok védik az „ablak mellett ülő” utasokat, az ostorcsapás sérülések ellen való a WHIPS, továbbá megerősített A-, B- és C-oszlop óvja az utasokat borulás esetén. A Volvo azonban nemcsak saját utasaira vigyáz az ütközéskor, hanem a „szomszéd” személyautóban ülőkre is, hiszen töréstesztjeinél figyelembe vették az üközési kompatibilitást is.
Felső középosztály/Luxusmodellek
Mercedes E-osztály
Akárcsak a Volvo XC90-ben, a márciustól megjelenő új E-osztályos Mercedesben sem panaszkodhatnak helyhiányra az utasok. Bár a kocsi külső méretei nemigen változtak, belső helykínálata jelentősen meghaladja elődjéét. A kényelem a hosszú utazások alkalmával elsősorban az üzletembereknek fontos, csakúgy, mint a visszafogottan elegáns külső. A stuttgarti mérnököknek ismét úgy sikerült maradandóan újat alkotniuk, hogy tartózkodtak a radikális változtatásoktól. Az autó arculata ennek köszönhetően kitűnően illeszkedik a csillagos márka többi modelljéhez: megjelenésében harmonikusan olvadnak össze a jelenlegi C-, E- és S-osztály stílusjegyei.
A világújdonság azonban ismét a részletekben rejlik: az új E-Merci az első „tömegautó”, melyet az SL-ben debütált elektrohidraulikus fékekkel (SBC) szereltek fel. És hogy mindezek mellett az elitmodellek exkluzivitása is megmaradjon, a kocsi nem kapta meg az elektronikus futóműszabályozó ABC (Active Body Control) rendszert; az továbbra is az SL-, a CL- és az S-osztály kiváltsága.
Az autó tehát marad tömegautó, illetve a stuttgartiak remélik, hogy tömegautó lesz. Elődjéből (a W210/S210 modellből) ugyanis „csupán” 1,3 milliót értékesítettek 1995-ös megjelenése óta, holott az azelőtti modellből (W124) 2,2 millió fogyott, igaz tíz év alatt. Sőt, az ősmodell, a ma már leginkább „zöldségesmercinek” becézett W123 kilenc év gyártási idő alatt 2,4 millió példányban kelt el. Bár a 70-es és a 80-as évekhez képest átrendeződött a Mercedes gyártási programja, és a C- és az A-osztály is jelentős mértékben részesedik az árbevételből, a legfontosabb tartópillér továbbra is az E-osztály.
Az ismert, ám némiképp módosított motorok (a CDI dízelmotorokban immár második generációs common rail rendszerek dolgoznak) mellett erős V8-as benzinesek zárják felülről a lehetőségek tárházát. Az eddigi E 430-at a 306 lóerős E 500 váltja fel, a házi tuningcég, az AMG pedig 400 lóerő fölé tornássza fel az E 55 AMG teljesítményét. Erőátviteli rendszerként hatsebességes kézi kapcsolású, ötfokozatú automataváltó és a Sportcoupéből ismert Sequentronic rendszer lesz rendelhető.
Középosztály
Opel Vectra
A név kivételével nincs sok közös vonása a most futó és márciusban piacra lépő új Vectrának. Az Opelnek komoly szándékai vannak az elődjénél minden tekintetben nagyobb modellel: vissza akarja hódítani a kategória elvesztett első helyét. A márka németországi piaci részesedése ugyanis a tíz évvel ezelőtti 17 százalékos szintről mára 12 százalékra süllyedt, ami méltán kongatta meg Rüsselheimben a vészharangot. A márka hanyatlása leginkább a Vectrát érintette: 2001 első kilenc hónapjában csupán a 17. hely jutott a korábbi bestsellernek.
Márciusban a négyajtós lépcsős hátú modell debütál, júliusban pedig a ferde hátú sportosabb változat, a Vectra GTS. Utóbbival elsősorban a fiatalabb vevőket próbálja meg csábítani az Opel, hogy megszabaduljon a pejoratív értelemben vett „családi autó” jelzőtől. A karosszéria formája mellett a GTS ezért markáns spoilerekkel csábít, belső terének kialakítása is eltér a hagyományos modellétől. Futóművét is feszesebbre hangolják, mint a lépcsős hátú modellét, ami elsősorban a csúcsmotorral, a 211 lóerős 3,2 liter hengerűrtartalmú V6-ossal párosítva tudja igazán felvillantani foga fehérjét. Utóbbi erőforrás a GTS privilégiuma lesz, viszont mindkét karosszériavariánshoz rendelhető lesz két-két benzines, illetve dízelerőforrás, 100 és 147 lóerő közötti teljesítménnyel.
A 2003 tavaszán megjelenő kombi változat, mely az Opelnél hagyományosan a Caravan nevet kapja, szintúgy nem marad egyedül. Kísérő alternatívaként ugyanis a cég piacra dob egy kombi-limuzin változatot, a futurisztikus Signum 2 stílusában, változtatható üléselrendezéssel. Minden változatban szerepel majd a levegőminőség-mérővel integrált digitális klímaberendezés, a nyolc irányban állítható vezetőülés, az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer, az esőérzékelő ablaktörlő, valamint a parkolási asszisztens. Az utasok biztonságáról az első és az oldallégzsákok mellett függönylégzsákok gondoskodnak, de baleset esetén csökkentik a sérülés veszélyét az automatikusan eloldó pedálsor és az aktív fejtámlák is.
Alsó középosztály
Toyota Corolla
Nagy dilemmát okozhat a választás a leendő Corolla-tulajdonosnak is, hiszen négy karosszériaváltozat és hat motor jelenti a kínálatot. Az immár kilencedik Corolla az első a modellek sorában, amit igazán az európai igényeknek megfelelően fejlesztettek ki. Elsőként a két- és a négyajtós kivitelben rendelhető ferdehátú változat lép piacra januárban, valamint egy kompakt van, mely a Toyotánál szokásos módon a Verso nevet kapja. A lépcsőshátú változat és a kombi, melyek a konzervatívabb közönséget célozzák meg, csupán júliusban kerülnek a kereskedőkhöz.
Az európai irányultság elsősorban azzal magyarázható, hogy a nyolcadik generációs kereklámpás modell valahogy nem tetszett a közönségnek. Ez Európában igen fontos kérdés, hiszen a vevők prioritásai között a legmagasabb szinten szerepel a dizájn, az árral együtt. A kocsi formatervét ennek megfelelően egy francia csoport, a nizzai ED2 készítette. Bár olasz dizájnerek is készítettek terveket az új Corollára, az ED2-nek sikerült olyan markáns formát alkotnia, amely újdonsága mellett megfelel az átlagvásárló ízlésvilágának.
Az erőforrások palettája széles: 1,4, 1,6 és 1,8 literes benzines motorok 97-től 192 (utóbbi a meglehetősen felpaprikázott Corolla TS gépházfedele alatt kap helyet) lóerőnyi teljesítményig, továbbá két 2-literes common-rail dízel erőforrás 90, illetve 110 lóerővel.
