Népszavazásra bocsátanak február 26-án egy eseti bizottság által kidolgozott új alkotmánytervezetet Szíriában, ahol tavaly márciusban eddig példátlan népi felkelés kezdődött Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen. “Aszad elnök rendeletet adott ki, amelyben e hónap 26-ára, vasárnapra népszavazást tűzött ki az új alkotmány tervezetéről a Szíriai Arab Köztársaság számára” – közölte szerdán a SANA hivatalos hírügynökség és a szíriai állami televízió. Az államfő korábban március elejére irányozta elő a referendumot.
Az alkotmány módosítása az ellenzéki erők egyik fő követelése volt a felkelés elején, de most már azt hangoztatják, hogy Aszad távozásánál kevesebbel nem érik be.
Amerika segít
Elemzők szerint az amerikai elnök törékeny és tapasztalatlan nemzetközi koalícióval kapcsolja össze Szíriára vonatkozó politikáját, ráadásul e koalíciónak nem sok elfogadható receptje van az arab országban dúló erőszak megfékezésére.
Hillary Clinton külügyminiszter az USA arab szövetségeseiből és Törökországból álló “Szíria barátai” nevű csoportnak tulajdonítja a legjobb esélyt arra, hogy megerősítse a törékeny szíriai ellenzéket, és politikai megoldást dolgozzon ki, miután Oroszország és Kína megakadályozta a válság megoldását célzó ENSZ BT-határozat elfogadását. Az Egyesült Államok mindazonáltal csupán a segéderő szerepét játssza az új csoporton belül, miközben néhány fontos szövetségese határozottabb állást foglal el. Ennek következtében pedig Washington veszedelmes polgárháborúba sodródhat a Közel-Kelet kényes pontján.
“Erőfeszítéseink hatását lekörözi az az elszántság, amellyel a szíriai rezsim kész halomra ölni a lakosságot – mutatott rá Steven Heydemann, a washingtoni Institute of Peace Szíria-szakértője. – Az amerikai stratégia egyelőre túl szerény és túl megkésett, ami növekvő feszültséget okoz a kormányon belül.” A Szíriára vonatkozó politikáról zajló washingtoni vita hátterében az a félelem húzódik meg, amely szerint a szíriai konfliktus megfékezhetetlenné vált, hiszen a lázadók fegyverekhez és egyéb anyagi utánpótláshoz jutnak Irakból és egyéb forrásokból.
Obama kényelmetlen helyzetben
Az Arab Liga berkeiben dolgozó diplomaták szerint a szervezet által kedden jóváhagyott határozat lehetővé teheti fegyverek szállítását a szíriai elnök ellenfeleinek. Ennek nyomán az Obama-kormány abba a kényelmetlen helyzetbe kerülhetne, hogy óvatosan támogatja azokat az arab szövetségeseit, akik szembeszegülnek a konfliktusba történő katonai beavatkozástól óva intő nyilvános amerikai figyelmeztetésekkel. “Jelenleg a szíriai ellenzék alkalmasint a hadsereg raktárait fosztogatva tud fegyverekhez jutni, továbbá a feketepiacról szerezheti be ilyen irányú szükségleteit” – mondta egy nevének elhallgatását kérő amerikai illetékes.
A Fehér Ház kedden ismételten óva intett egy szíriai fegyverkezési versenytől. “Továbbra is úgy gondoljuk, hogy Szíriának politikai megoldásra van szüksége, erre pedig igenis van lehetőség, ha a nemzetközi közösség gyorsan cselekszik” – hangoztatta Tommy Vietor szóvivő.
Szíriában a helyzet roppant elkeserítő: Bassár el-Aszad elnök fegyveres erői fokozzák támadásaikat mind az ellenzéki erők, mint a kereszttűzbe került lakosság ellen. “Az Aszad-rezsim számára a háború a túlélésért folyik. A rezsim kezdi megközelíteni az alkalmazható erőszak felső határát. Egyelőre még nem jutott el a ‘mindent bele’ pontig, ám ha ez bekövetkezik, annak katasztrofális következményei lesznek a lakosságra nézve” – állapította meg Jeffrey White elemző, a Washington Institute közel-keleti szakértője.
Abban a térségben, ahol Iraktól Izraelig egymásba érnek Washington stratégiai érdekei, s amelyre árnyékot vetnek az Irán atomprogramjától érzett félelmek, az Egyesült Államok igyekszik olyan politikát kialakítani, amely egyrészt bátorítást ad Aszad szorongatott ellenfeleinek, másrészt nem állítja újabb problémák elé Barack Obamát az elnökválasztás évében. Amerikai illetékesek elismerik, hogy a szíriai válság komoly politikai kihívást jelent Amerika számára, amelyet súlyosbít az Aszad-rezsimhez fűződő, régóta feszültséggel terhes viszony és a szíriai ellenzékkel fenntartott bizonytalan kapcsolatok.
Kevés opció
“Bármilyen durván hangzik is, a valóság az, hogy nagyon kevés realisztikus opció áll a rendelkezésünkre – vélte Mona Yacoubian, a Stimson Center közel-keleti szakértője. – A gazdasági szankciók hatása csak bizonyos idő után érezhető. Így aztán nehéz rászánni magunkat ilyesmire, amikor nap mint nap borzasztó vérengzéseket látunk a lakosság körében.”
Hillary Clinton a hét elején annak a véleményének adott hangot, hogy talán még van idő megnyerni Moszkva támogatását egy keményebb lépéseket tartalmazó ENSZ-határozathoz. Ugyanakkor elismerte, hogy békefenntartó erők küldése, amelyet az Arab Liga javasolt, nem járható út.
Egy amerikai illetékes, aki jó viszonyban van arab tisztségviselőkkel, elmondta: az amerikai kormány arra kérte a szíriai ellenzék vezetőit, hogy ne utasítsák el élből Moszkva kezdeményezését, amely párbeszédet javasol közöttük és az Aszad-rezsim között, viszont ragaszkodjanak a tűzszünethez és a vérontás leállításához. Több politikai elemző azonban úgy véli, hogy Moszkva egyhamar nem fogja “ejteni” Aszadot. Ennek tükrében pedig az Obama-kormány újabb tűzfészekkel néz szembe a Közel-Keleten, miközben elmérgesedhet a vita Oroszországgal egy olyan időpontban, amikor Washington megpróbál nemzetközi konszenzust kialakítani az Iránra gyakorolt nyomás érdekében.
“Miközben az Obama-kormány gyötri magát, hogy küldjön-e vagy sem fegyvereket az ellenzéknek, a felfegyverzés már zajlik – állította Tony Badron, a washingtoni Foundation for the Defense of Democracies kutatója. – Be kell szállniuk, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a dolgot. Nem akarhatják, hogy korlátlanná váljon a fegyverszállítás, miközben az USA a partvonalon marad.”
