Az azeriek szemében az elítélt „hazafias tettet” követett el, amikor Budapesten brutálisan meggyilkolta védtelen örmény diáktársát. Ezért szinte biztosra vehető volt, hogy ha átszállítják Azerbajdzsánba, akkor kegyelemben részesül és szabadon engedik. Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem fog megkegyelmezni az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek. A garancia kellett volna ahhoz, hogy Magyarország eljárását utólag jóhiszeműnek lehessen minősíteni. Mivel azonban ez elmaradt, a magyar és a nemzetközi közvélemény egy része is rosszhiszemű döntésként értékeli a történteket. A biztosítékok kérésének elmaradása közvetlenül veszélyeztette a jogállamiság elvének érvényesülését és az abból fakadó jogbiztonság követelményét – állapította meg az ombudsman.
Az alapvető jogok biztosának rendelkezésére bocsátott iratok szerint átszállítását az elítélt kezdeményezte, kérelmét Azerbajdzsán Magyarországra akkreditált nagykövete adta át a kormány képviselőjének. Az átszállításhoz való hozzájárulást a közigazgatási és igazságügyi miniszter az előtt adta meg, hogy az azeri fél magyar kérésre tájékoztatást adott volna, miként fogják Azerbajdzsánban végrehajtani a magyar bíróság által kiszabott büntetést. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény szerint ez nem kifogásolható, ugyanis az értesítést az átszállítás tényleges megtörténte, és nem a hozzájárulás megadása előtt kell teljesíteni.
Ugyanakkor az ombudsman szerint az azeri fél nyilatkozatát megelőző magyar hozzájárulás – vagyis a két aktus időbeni felcserélése – “ilyen körülmények között kétségessé teszi a jogállamiság és az abból fakadó jogbiztonság követelményének érvényesülését, és a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését”.
Szabó Máté felkérte Orbán Viktort, hogy figyelemeztesse az igazságügyi minisztert arra, hogy a magyar szervek hasonló esetekben a jelentésében foglalt szempontok figyelembevételével járjanak el, hiszen sérült a magyar állam szuverenitása, amikor egy másik állam elnöki kegyelme felülírta a független magyar bíróság jogerős döntését.
Ramil Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében 2004-ben érkezett Magyarországra egy három hónapos nemzetközi kurzusra. A tanfolyamon személyi ellentétek alakultak ki közte és az örmény hallgatók között. Safarov állítása szerint az örmények provokálták, ezért egy éjjel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumábanbaltával agyonverte alvó katonatársát. Magyarország augusztus végén adta ki Azerbajdzsánnak, ahol megérkezése után Ilham Aliyev elnök rögtön kegyelemben részesítette.
