A kelet-közép-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott pénzintézet legújabb, idei első prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 3,1 százalék lesz az EBRD által 4,8 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedési átlag után. Még e jelentős lassulással számoló előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság az idén nem súlyosbodik tovább érdemben.
A nyugati bankok leépítenek a térségben
Az EBRD szerint a bank tevékenységi területének egészére várt meredek növekedési lassulást elsősorban a valutauniós stressznek különös mértékben kitett Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedésének jelentős gyengülése okozza. A bank a 30 oldalas elemzésben kiemeli, hogy a tavalyi harmadik negyedévben – 2009 óta először – az átalakuló térség egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és “úgy tűnik”, hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a régióban.
Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett – áll az EBRD keddi londoni elemzésében.
Kockázat az euróválság eszkalálódása
Az EBRD keddi jelentése is megállapítja, hogy a bank által az átalakuló térségre kidolgozott alapeseti növekedési forgatókönyvre nagymértékű kockázatot jelent az euróövezeti válság esetleges eszkalálódásának lehetősége, amely rendszerszintű bankkockázatokkal jár a felzárkózó európai országcsoportban, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a bankrendszerei mélyen integrálódtak az euróövezeti pénzügyi szektorokba.
Az EBRD a valutaunióban az idén 0,5 százalékos GDP-visszaesést jósol, és előrejelzése szerint “az euróövezeti felfordulás” a kereskedelmi és a banki csatornákon át egyaránt beszűrődik az átalakuló országcsoportba.
Magyarországnak recessziót jósolnak
A londoni pénzintézet szerint a Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan mindössze 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható az előző, tavaly októberi EBRD-prognózisban jósolt 1,7 százalék helyett.
Magyarország esetében azonban a londoni bank az átlagnál jóval meredekebben, az előző előrejelzésben szereplő 0,5 százalékos növekedésről 2,0 százalékponttal 1,5 százalékos GDP-visszaesésére módosította a 2012 egészére szóló GDP-növekedési becslését.
Az EBRD e szűkebb térségen belül még Szlovéniában jósol idei recessziót: a szlovén gazdaságra adott GDP-előrejelzését a korábbi 0,5 százalékos növekedésről 1,6 százalékponttal 1,1 százalékos visszaesésre rontotta.
Az elemzés Magyarországról szóló fejezete “az EU/IMF-program időzítésével és jellegével kapcsolatos bizonytalanságokkal” indokolta, hogy az új EBRD-prognózisban az idei évre másfél százalékos gazdasági visszaesés szerepel.
Az EBRD ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az új alaptörvény elfogadása, “a jegybank függetlenségét potenciálisan csorbító” jogszabályok bevezetése és “különböző egyéb gazdaságpolitikai kezdeményezések” konfliktust eredményeztek az EU-val és az IMF-fel. Az elemzés szerint emellett a magyar szuverén adóskockázati osztályzatok befektetési ajánlású szint alá sorolása és több sikertelen hazai adósságpapír-aukció “bizonytalansághoz vezetett” a következő hónapokban esedékessé váló jelentős közadósság-megújítási igény refinanszírozásával kapcsolatban.
Az EBRD szerint a forintvédelmi célból végrehajtott jegybanki kamatemelések is további “depresszív” hatást gyakorolnak a magyar gazdaság növekedésére.
