A spanyol a magyarhoz hasonló módon szabadságszerető nép, amely büszkén tekint saját történelmére, és nem engedi, hogy azt a munkát, amellyel nagyapái újjáépítették a polgárháború által lerombolt hazájukat, most a bürokraták és a pénzügyi spekulánsok újból kockára tegyék – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Hozzátette: a keresztény hagyomány iránt elkötelezett embereket, laikusokat és klerikusokat, katolikusokat és protestánsokat egyaránt összekapcsolja egy közös érzés: az őrálló felelőssége.
Ma Európában az emberi együttélés olyan formái, alakzatai váltak megkérdőjelezhetővé, mint a nemzet és a család – figyelmeztetett a miniszterelnök, hozzátéve: a gazdasági életben hasonló módon vált bizonytalanná a munka és a hitel valódi eredeti értelme.
A hitel kérdésével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: egy keresztény értékrendet képviselő Európa talán nem engedte volna meg, hogy az emberek hitelek felvételével feléljék családjaik jövőjét. A megszorításokról azt mondta: “Hosszú távon sem az embereknek, sem a kormányoknak, sem pedig a hitelezőknek nem érdeke, mert ha az intézkedések miatt felbomlik a rend, elenyészik a társadalmi stabilitás, bizonytalanná válnak a gazdasági élet keretei, akkor ki fog a minden egyes kölcsönkapott euróért megdolgozni?”
Az új magyar alaptörvényről hallgatóságának kifejtette: a Nemzeti Hitvallás című első fejezet első mondatául nemzeti himnuszunk első sorát választottuk: “Isten áldd meg a magyart!” A mi “bűnünk” – folytatta -, hogy a XXI. században azt mertük alkotmányba foglalni, hogy a vallás, az egyház, a nemzet, a család nem a múlthoz, hanem a jövőnkhöz is tartozik.
Mi úgy véljük: a keresztény értékeken alapuló politika a történelem folyamán immár sokadszor fogja megújítani Európát – szögezte le Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszédét a helyszínen, kivetítőkön több százan, online közvetítésben pedig mintegy háromezren kísérték figyelemmel.
