Észak-Korea arra készül, hogy a kommunista államot megalapító Kim Ir Szen születésének 100. évfordulója alkalmából egy műholdat bocsásson fel a világűrbe, amelyet a 2009 áprilisában kipróbált rakéta egy fejlettebb változata, a Kvangmjongszong-3 fog hordozni. A műhold pályára állításának kísérlete három évvel ezelőtt kudarcba fulladt, noha a második és harmadik lépcsős hajtóművek sikeresen leváltak.
A műholdfelbocsátás a csütörtöktől hétfőig terjedő időszakban várható. Dél-koreai és nyugati szakértők szerint Phenjan a műholdfellövéssel valójában legújabb, nagy hatótávolságú rakétáját akarja kipróbálni, majd a rakétaindítás után röviddel kísérleti atomrobbantást kíván végrehajtani. A nemzetközi közösség felszólította Phenjant, tegyen le terve végrehajtásáról.
Nemzetközi visszhangok
A Fehér Ház kedden arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétájának elindítása nemcsak a nemzetközi kötelezettségeinek súlyos megsértése lenne, de egyúttal veszélybe sodorná az országnak ígért élelmiszersegélyt is.
“A javasolt rakétaindítás, amennyiben azt végrehajtják, az ENSZ Biztonsági Tanácsa két határozatának egyértelmű és súlyos megsértését jelenti majd Észak-Korea részéről” – jelentette ki Jay Carney fehér házi szóvivő. Carney elmondta, az Egyesült Államok “további lépéseken fog együtt dolgozni partnereivel, ha Észak-Korea végrehajtja a provokációt”. A szóvivő leszögezte, “elképzelhetetlen”, hogy az Egyesült Államok teljesítse Észak-Korea tervezett élelmiszer-segélyezését, ha Phenjan megsérti alapvető nemzetközi kötelezettségeit.
Ezen túlmenően az Egyesült Államok állampolgári jogainak tiszteletben tartására is felszólította Észak-Koreát, miután egy amerikai nem kormányzati szervezet közölte, közel kétszázezer politikai fogoly lehet a sztálinista vezetésű ázsiai országban. A politikai okokból bebörtönzöttek közül egyeseket kisebb súlyú vétségért dugtak rács mögé, mint például Kínába tett utazásért vagy egy dél-koreai dal elénekléséért.
A jelentésre reagálva Robert King, az emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó amerikai különmegbízott felszólította Phenjant, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat. A különmegbízott megjegyezte, a sajtó nagyobb figyelmet szentel a tervezett észak-koreai műholdfelbocsátásnak, mint az emberi jogoknak és a fogolytáboroknak, amelyek nehezebben láthatóak a külvilág számára, holott – az egykori foglyokkal és börtönőrökkel készített interjúk alapján – fogva tartóik kínozzák és rosszul táplálják őket, egyeseket pedig ki is végeznek közülük.
Oroszország, Japán és Dél-Korea megsemmisítené a rakétát
„Nem tudunk másként tekinteni a rakétaindításra, mint egy nagyon meggondolatlan és provokatív cselekedetre” – közölte a dél-koreai védelmi minisztérium egyik szóvivője, majd hozzátette, Dél-Korea vizsgálja azt a lehetőséget, miként tudná befogni és lelőni az észak-koreai rakétát. Hasonló állásponton van Oroszország és Japán is, a két ország fokozott figyelemmel kíséri majd az űreszköz pályáját egészen a rakéta leválásáig.
Dél-Koreában ma parlamenti választások kezdődtek, az eredmény viszont a közeljövőben nem lesz hatással az ország bel- és külpolitikájára, tekintve, hogy Ri Mjong Bak elnök kitölti a jövő év elején lejáró mandátumát, a valódi irányítás pedig az államfő kezében van. Egy ellenzéki többségű parlament mindazonáltal megnehezítené Ri Mjong Bak elnökségének utolsó hónapjait. A kormányzó konzervatívok a nagyrészt fiatalokból álló liberálisokkal küzdenek meg a képviselői helyekért: a decemberi elnökválasztás főpróbájának tekintett voksolás szorosnak ígérkezik, az eredmény a részvételi arányokon múlhat.
