A héten nagyot pörgött a videórovat Magyarország közel- és alulnézeti bemutatásával. Három erős anyagot is ledobtak:
- Kisvárda: Múlt hétvége óta tudjuk, hogy arrafelé több az euró a talajban, mint aranykoronás földeken a foszfát – és ezt a helyiek is tudják, úgyhogy: ásnak.
- Börtönriport: Megjártak egy börtönt, de Seszták Miklóssal ellentétben kijöttek, ráadásul egy anyaggal.
- Tanársorsok: Bemutatják két, korábban él-elégedetlenkedő tanár útját: egy visszatérőét, meg egy véglegesnek tűnő pályaelhagyóét.
Eközben a Csatornán túl Andy Burnham brit miniszterelnök bedobta a hét elején – na, nem azt, amit szintén mindenki tud, hogy a brexit eleve rossz ötlet volt, hanem hogy jé, nem működik.
Most szeretné kitalálni, mi a kilépés ellentéte. Britekről és az EU-ról lévén szó, nyilván nem a belépés lesz az – bár accorde-os szerzőnk, Tunkli Dániel ezt a verziót is felsorolja a másik három út, azaz a török, a norvég és a sehova sem vezető között. A Föld/osztás podcast végén rövid és gonosz, de igaz viccekkel értékeltük a szándékot, míg Sasvári Péter arról írt, hogy pártja korábbi, hagyományosan meggondolatlan és feleslegesen korlátozó mondásaitól övezve Burnhamnek muszáj-e angolnáznia ebben a helyzetben.
De a hét igazi mélyfúrása Carlo Rovelli elméleti fizikusé. Jankovics Márton beszélgetett vele — nagyobb részben a kvantumfizikáról, amihez én kegyelmet kapó fizikaóra-túlélőként olyan esélyekkel közelítettem, mint egy krikettmeccs értő élvezetéhez.
(Utóbbiról korábbi, angol főnököm azt mondta, csodálatosan úri sport: az ember kivonul délelőtt, elegánsan öltözve, de kevésbé elegáns tempóban lerészegedik a lelátón, hiszen követhetetlen az egész, és másnap elolvassa az újságban, mi történt. Az interjú így pontatlan analógia, mert aki rendesen figyel, valójában sok mindent megérthet belőle, például hogy ne ugráljon fekete lyukakba, ha kíváncsi az unokáira.)
Rovelli az emberi kíváncsiság kapcsán hozza fel példaként a sajtot: szerinte azért lett, mert kíváncsiak voltunk, mi mindent lehet még kezdeni a tejjel. Csakhogy ezzel elegánsan átugorja azt a lépést, hogy a tej mindehhez
savanyú voltában felhívva rá a figyelmet, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen utak vannak még itt.
Ez pedig kifejezetten aggasztó annak tükrében, hogy Rovelli később egyetlen világos mondattal köti össze az AI-t és a nukleáris fegyverek kockázatát, és teljes bizonyossággal beszél arról:
Általam lefordítva a kérdés tehát az: okosabbak-e, morálisabbak-e, és több Asimovot olvastak-e a robotok együtt, mint Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov? Teljesen érthető, hogy még Rovelli is csak annyit mond:
Szeretnék optimista lenni, de sok bennem a félelem.
És akkor a robotok kontextusában még nem is beszéltünk arról a véletlenről, amit a sajt ügyében is átugrott.
Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még elmélyülős és szórakoztató olvasmányokat, videókat és podcastokat ajánlunk hétvégére válogatva, továbbá összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már te is kéred!
