Nagyvilág

Az iráni háború váratlan mellékhatása: gyorsul az átállás az elektromos autókra

autó
Adrián Zoltán / 24.hu
autó
Adrián Zoltán / 24.hu
Az iráni háború okozta olajpiaci sokk nyomán a változások egy része tartós marad az energiaszektorban: a drágább üzemanyag világszerte gyorsítja az átállást az elektromos autókra. A háború elején több ország a szénhez nyúlt, a szénfelhasználás pedig 2030-ra az összes vizsgált forgatókönyvben már csökkenő pályára áll. A klímacélok teljesítéséhez ugyanakkor ez még így sem elég.

Az iráni háború február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olaj- és gázszállításának nagyjából ötöde halad át. Az IEA már márciusban az olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavaráról beszélt, a benzin és a dízel pedig világszerte megdrágult. Hónapokkal később az ügynökség azt közölte, hogy a változások egy része tartós — írja a New York Times.

Nem látom, hogyan állhatna vissza az energiapiac a háború előtti állapotba

– mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatásakor.

Az e-autók mellett az e-teherautók is jönnek

A drágább üzemanyag miatt az elektromos autók versenyképesebbé váltak. Az IEA előrejelzése szerint idén a világon eladott személyautók több mint negyede teljesen elektromos vagy hibrid lesz. Az elektromos autók eladásai Indiában, Ausztráliában és Brazíliában több mint a duplájára emelkedtek egy év alatt. Az Egyesült Államok lemaradt: egy londoni székhelyű, független energiapolitikai agytröszt októberi elemzéséből kiderült, hogy az új könnyű járművek mindössze 6 százaléka volt elektromos az év első nyolc hónapjában.

Kínában az elektromos teherautók az új teherautó-piac mintegy 35 százalékát adják. Ezt a gyors növekedést állami ösztönzők és egy olyan üzleti modell hajtja, amely megfizethetőbbé teszi a járműveket: a cégek olyan teherautókat vesznek, amelyek akkumulátorát út menti állomásokon pár perc alatt ki lehet cserélni.

Nem kell kifizetni a teherautó legdrágább részét, az akkumulátort

– mondta Dave Jones, az agytröszt vezető elemzője.

A szén visszatér, de nem sokáig

A háború elején több ázsiai és európai ország a szénhez nyúlt: Japán, Dél-Korea és Thaiföld halogatta erőműveinek leállítását, vagy újraindította azokat, Olaszország a kivezetést tolta ki. Az IEA félévi szénpiaci jelentése rekordot, 8,94 milliárd tonnás globális felhasználást vetít előre idénre. A Hormuzi-szoroson alig megy át szén, a növekedést a megdrágult gáz okozza, mert a szoros lezárása a cseppfolyósított földgáz szállítását is elvágta. Az IEA új elemzése azonban átmenetinek tartja ezt: a szénfelhasználás 2030-ra az összes vizsgált forgatókönyvben már csökkenő pályára áll.

Még messze a nulla

Az olaj- és gázellátás zavara miatt az importáló országok saját területükön igyekeznek többet termelni.

Most az olaj és a gáz drágasága a fő szempont, ezért mindenki mindent megtesz azért, hogy kiváltsa őket

– mondta Jones. Ez a megújulóknak és az atomenergiának többnyire kedvez. Birol szerint az energiabiztonság és az energiaátmenet még soha nem volt ilyen összhangban.

A klímacélok teljesítéséhez ez még így sem elég. Az IEA hosszabb ellátási zavart feltételező forgatókönyvében sem sikerülne a felmelegedést a párizsi klímamegállapodás 2 fokos küszöbe alatt tartani, az 1,5 fokos célról nem is beszélve.

Emellett a jelentés arra is rámutat, hogy az adatközpontok 2030-ra akár a duplájára növelhetik a globális áramfogyasztást.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik