Gazdaság

Nem nyúlt a kamatokhoz az MNB, de már a láthatáron a csökkentés

Lakatos Péter / MTI
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése után a jegybank Teátrumában 2026. november 17-én.
Lakatos Péter / MTI
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése után a jegybank Teátrumában 2026. november 17-én.
Változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ugyanakkor a jegybank kommunikációja és az, hogy már volt olyan tanácstag, aki kamatcsökkentést támogatott, arra utalhat, hogy 2027-ben megkezdődhet a monetáris lazítás.

Változatlanul 5,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – számolt be az MTI. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, a kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos betét kamata 4,5, az egynapos hitelé 6,5 százalék maradt.

Az MNB indoklása szerint a jelenlegi kamatkörnyezet továbbra is szükséges az árstabilitás fenntartható eléréséhez és a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzéséhez. A jegybank arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, miközben az energiaárak és a geopolitikai kockázatok is felfelé mutató inflációs veszélyeket hordoznak.

Már nem volt egyhangú a döntés

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök elmondta, hogy a Monetáris Tanács ezúttal nem egyhangú döntést hozott. Két javaslat volt az asztalon: az egyik a kamatok változatlanul hagyását, a másik azok csökkentését szorgalmazta.

A jegybankelnök szerint Magyarország abból a szempontból különleges helyzetben van, hogy miközben a fejlett világ jegybankjai többnyire kamattartásról vagy akár további szigorításról beszélnek, itthon már egyáltalán felmerülhetett a kamatcsökkentés lehetősége.

Emelkedhet az infláció

Az MNB szerint októberben az infláció 2 százalékon alakult, a maginfláció pedig 2,1 százalék volt. A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy a következő időszakban az árindex emelkedhet a magasabb üzemanyagárak, egyes adóemelések és gazdaságpolitikai intézkedések hatására.

Közben a magyar gazdaság növekedése folytatódott: a GDP a harmadik negyedévben éves alapon 1,5 százalékkal bővült, szeptemberben pedig tovább nőtt az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom.

Az elemzők fordulatot látnak

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a döntés önmagában nem okozott meglepetést, a jegybank kommunikációjában megjelent új elemek azonban arra utalnak, hogy 2027-ben megnyílhat az út a kamatcsökkentés előtt.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint erre utal egyrészt az, hogy már volt olyan tanácstag, aki kamatvágást támogatott, másrészt pedig az MNB közleményének módosult szövegezése.

A jegybank ugyanis már azt is jelezte, hogy a kedvező hazai inflációs és kockázati folyamatok fennmaradása, illetve a külső bizonytalanságok enyhülése növelheti a monetáris politika mozgásterét.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik