A háztartások élelmiszerhulladék-termelésének rendszeres vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos kép alakuljon ki a hazai lakossági élelmiszerpazarlás mértékéről. A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta végez ilyen jellegű méréseket. Az első felméréskor egy átlagos magyar lakos évente 33,1 kg elkerülhető élelmiszerhulladékot termelt, ez a mennyiség 2025-re 20,8 kg csökkent, ami több mint 37 %-os javulást jelent.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2026-ban ismét felméri a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését, amelyhez várja az önkéntes résztvevők jelentkezését.
A Nébih közleménye szerint a korábbi kutatások tapasztalatai arra is rámutattak, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentésének egyik legfontosabb feltétele saját szokásaink megismerése. A felmérés résztvevői képet kaphatnak saját háztartásuk élelmiszerhulladék-termeléséről, és felismerhetik azokat a mindennapi helyzeteket, amelyekben egy kis odafigyeléssel jelentős, évente több ezer forint megtakarítást érhetnek el. A tudatosabb bevásárlás, a megfelelő ételtárolás, az adagok körültekintő megtervezése és a maradékok felhasználása nemcsak a környezetet kíméli, hanem a háztartások kiadásait is csökkentheti.
Az országos felmérés jelentősége túlmutat az egyes háztartások szokásainak megismerésén: az összegyűjtött adatok hozzájárulnak a hazai élelmiszerhulladék mennyiségének pontos meghatározásához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz is. Ahhoz azonban, hogy a kutatás valóban átfogó képet adjon a magyar lakosság élelmiszerpazarlásáról, minél többféle háztartás részvételére van szükség: egyedül élők, párok, gyermekes családok, idősebbek és többgenerációs háztartások tapasztalatai egyaránt fontosak. Az eltérő élethelyzetekhez ugyanis különböző vásárlási, ételkészítési és étkezési szokások kapcsolódnak, amelyek az élelmiszerhulladék mennyiségét és összetételét is befolyásolják.
A mérésben való részvétel mindössze egy hét odafigyelést igényel. A jelentkezőknek a részletes kérdőívek kitöltése mellett hét egymást követő napon keresztül kell naplózniuk a háztartásukban keletkező élelmiszerhulladékokat, rögzítve azok mennyiségét, típusát és a kidobás okát. Az adatgyűjtéshez novemberben és decemberben folyamatosan lehet csatlakozni, így a résztvevők a vizsgálati időszak alatt rugalmasan kezdhetik meg a mérést, jelezték.
