Nagyvilág

Példátlan események Varsóban: a lökdösődő államfővel az élen a szélsőjobbtól a PiS-ig mozgósítanak az Alkotmánybíróság „védelmére”

Wojtek RADWANSKI / AFP
A varsói Alkotmánybíróság székháza előtt 2026. november 1-jén tartott tüntetés.
Wojtek RADWANSKI / AFP
A varsói Alkotmánybíróság székháza előtt 2026. november 1-jén tartott tüntetés.
Példátlan események történnek Varsóban. A biztonsági őrből elnökké avanzsált jobboldali államfő erővel hatolt be az Alkotmánybíróság épületébe, ahol az általa fel nem esketett – de a centrista-balos parlament által megszavazott – bírák próbálták átvenni előzőleg a hatalmat. Az ügy alkotmányos válságba torkollott, amelynek hátterében a két politikai oldal hosszú évek óta tartó konfliktusa áll. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő, Zeöld Zsombor szerint mindez valójában „szokványos dolog” Lengyelországban, és elindult a jövő évi választási kampány.

Lengyelországban immár hosszú évek óta két politikai oldal szegül egymással szembe, a viták most éppen az Alkotmánybíróság körül csúcsosodtak ki. Röviden és leegyszerűsítve az történt, hogy a centrista-baloldali kormánytöbbség Donald Tusk miniszterelnök irányításával új alkotmánybírókat választott. Az új bíráknak csak egy részét eskette fel a jobboldali köztársasági elnök, de azok mégis megpróbálták átvenni az irányítást a testületben. Viszont Karol Nawrocki államfő fizikailag is közbeavatkozott, szerinte ugyanis megsértették az alkotmányos rendet Lengyelországban.

Ami most történik – bár a nagyvilágban nagy visszhangot keltett – tulajdonképpen szokványos dolog. Egyszerűen csak arról van szó, hogy elindult a jövő évi parlamenti választási kampány

– hűti le a kedélyeket a 24.hu-nak Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő.

Klaudia Radecka / NurPhoto / AFP Donald Tusk

A mostani, a tévéknek és a Youtube-csatornáknak is látványos vágóképeket szolgáltató eseménysorozat, amikor a jobboldali nacionalista köztársasági elnök – erőteljesen fellépve – behatol az Alkotmánybíróság épületébe, nem jön rosszul politikai ellenfeleinek. „Ez tökéletesen megfelel a centrista-baloldali kormány érdekeinek” – fejtegette Zeöld.

Donald Tusk miniszterelnök (akinek pártja, a Polgári Platform az Európai Néppárt tagja, s ekként papíron mérsékelt jobboldali erőnek számít) tudatosan élezi a konfliktust Zeöld szerint. Ennek oka, hogy a PP és Tusk személyes jelöltjei is rosszul szerepeltek az utóbbi időben néhány helyi, illetve önkormányzati választáson.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik