A kilencvenes évek második felében elindított okmánykorszerűsítési program eredményeként irataink ma már megfelelnek az uniós követelményeknek – jelentette ki a Népszabadság kérdésére Urbán György, a BM Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője. Elsőként az új típusú útlevelet vezették be: az 1998 decembere óta kiállított úti okmányok már műanyag betétlapot tartalmaznak, amelyre a személyi adatokat lézergravírozással égetik be, ami a hamisítás ellen fokozott védelmet nyújt. Az új típusú forgalmit, 1999 januárjától, a kártya formátumú személyi igazolványt és a lakcím igazolására szolgáló lapot 2000 januárjától állítják ki, 2001 januárjában pedig megjelent a plasztik jogosítvány. Urbán hangsúlyozta, hogy az okmányreform az igazgatási rendszer alapvető változását is jelentette: az iratokat 1999-ig a rendőrség adta ki, azóta viszont ezt a feladatot már az önkormányzatok mellett működő okmányirodák látják el.
A régi típusú okmányok közül elsőként az útlevelek kopnak ki. Az 1998 őszéig kiadott hagyományos úti okmányok érvényességi ideje – a jelenlegi legfeljebb tíz évvel szemben – öt esztendő volt, így azok legfeljebb 2003-ig alkalmazhatók. A sorban a régi forgalmik következnek: azokat 2005 végéig használhatjuk, de a jármű vagy tulajdonosa adataiban bekövetkező változás esetén az okmányt kicserélik. Jövőre gyorsul a vezetői engedélyek cseréje: az egészségügyi alkalmasságot a régi jogosítványba már nem jegyzik be.
Miután az alkalmasság leghosszabb ideje tíz év, a korábbi vezetői engedélyek legkésőbb 2012 végéig maradnak használatban. Hosszabb életű lesz a személyi igazolvány: az 1999-ig kibocsátott régi iratok jó része ugyanis tíz évig érvényes, míg a hatvan éven felülieknek a személyit lejárat nélkül állították ki vagy hosszabbították meg. Így a fiatalabb korosztályok a bordó könyvecskét 2009-ig, az idősebbek viszont halálukig használhatják. Ezért jelentős számban van még forgalomban az 1990 előtti, népköztársasági címerrel ellátott irat is. Az új plasztik igazolvány kibocsátása, vagyis 2000 januárja óta a régi személyi érvényességi idejét nem hosszabbítják meg, míg sokan maguk kezdeményezték az okmánycserét, így legalább másfél-kétmilliónyian rendelkeznek már új kártyaigazolványnyal. Érdemes tudni, hogy 2001 óta a személyi, a jogosítvány és az útlevél közül egyetlen irat is elegendő a személyazonosításra, vagyis ezek közül elvileg csak az egyikkel – és a lakcímkártyával – kell rendelkeznünk. Számos helyzetben – például a pénzintézetek vagy a munkáltatók – változatlanul személyit követelnek.
Bár vannak törekvések arra, hogy az unión belül egységesítsék az okmányokat, egyelőre csak a biztonsági követelményekre létezik előírás – tudtuk meg Simonné Berta Krisztinától, a BM integrációs ügyekért felelős helyettes államtitkárától. Ezeknek a követelményeknek a magyar okmányok eleget tesznek, sőt egy részük adattartalmában és megjelenésében sem tér el a közösségen belül használt (kártya)igazolványoktól. A helyettes államtitkár elmondta, hogy ezért az uniós tagság elnyerése után sem kell igazolványcserére számítani. Kérdésünkre közölte: a magyar személyi igazolvány is alkalmas arra, hogy azt az unión belül útlevélként használhassuk majd, ám erre csak a schengeni egyezményhez történő csatlakozás után lesz lehetőség. Addig viszont a schengeni külső határokon – ilyen lesz például a magyar–osztrák vagy a cseh–német határ – a magyar állampolgárok esetében útlevelet követelnek, amelybe a belépés tényét be is kell pecsételni. Ezért várhatóan 2007-ig szükség lesz a hagyományos úti okmányra. Körülbelül addigra várható, hogy az unión belül döntés születik az egységes útlevél bevezetéséről, ami nálunk is okmánycserét jelent majd, de a korábban kiadott iratok használatban maradhatnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
