Jelentés: a bicskei igazgatónak sokkal több áldozata lehet, mint amennyiről tudunk

Gyurkó Szilvia azt mondta, hogy 2016 volt az a fordulópont, amikor

a gyerekeknek kellett a saját hajuknál fogva kihúzniuk magukat ebből a helyzetből. Ők voltak azok, akik újfent elmentek a rendőrségre, újfent meghozták a döntést, hogy saját magukat nem féltve megpróbálják a többieket megvédeni és végre valamilyen módon azt mondani: elég és ez ilyen formában nem mehet tovább.

Ennek kiváltó oka az volt, hogy az egyik korábban Bicskén nevelkedett utógondozott öngyilkosságot követett el. Az államtitkár azt mondta, hogy a gyerekvédelmi iratok között nem találták meg az öngyilkossági kísérletekkel kapcsolatos dokumentációt.

Ezt követően jelent meg az RTL-en az interjú, amely feltárta az eseményeket, majd októberben előzetes letartóztatásba helyezték az igazgatót. Mindezek után novemberben a fenntartó vizsgálatot végzett az otthonban, amely végén ismételten arra a megállapításra jutottak, hogy minden rendben van – mondta az államtitkár.

A jogerős döntés Vásárhelyi büntetőügyében 2019-ben született meg, amelynek részletei szintén szerepelnek a jelentésben.

Kónya Endre 2023-ban kapott köztársasági elnöki kegyelmet.

Gyurkó elmondta, hogy

egyetlen elkövető sem tud egyedül kijátszani egy rendszert. A jelentés fontos megállapítása, hogy a gyermekvédelmi rendszer számos szintjének látnia kellett volna, hogy mi történik Bicskén. Azonban szisztematikusan nem a valóságot, hanem egy konstruált valóságot láttak, aminek a középpontjában a magas státuszú, kifelé hitellel bíró igazgató állt. Szerinte amikor a gyerekek megváltoztatták a tanúvallomásaikat, akkor a rendszer megkönnyebbült, és nem merült fel 16 év alatt, hogy ezek nem alap nélküli jelzések.

Gyurkó Szilvia elmondta, hogy 2011 fordulópont lehetett volna, ekkor több gyerek vállalta a gyermekotthon munkatársai előtt az őket ért szexuális bántalmazást, videó is készült erről, amit eljuttattak a helyi rendőrkapitánysághoz. Ezután indult egy büntetőeljárás, amit viszont megállapítások nélkül 2012-ben lezártak, ugyanis a gyerekek visszavonták vagy megváltoztatták a tanúvallomásaikat.

Az államtitkár szerint

a gyerekek ezen döntése mögött érzelmi manipuláció, zsarolás és megvesztegetés látható az iratokból. Mindez az intézményi működés azt szolgálta, hogy az igazgató pozícióját és az intézmény megítélését védjék.Ezenfelül ekkoriban egy ombudsmani vizsgálat is készült, majd 2013 és 2016 között három hatósági és öt fenntartói vizsgálat is zajlott az intézményben, amelyek szintén megállapították, hogy minden rendben van – folytatta a jelentés bemutatását.

Arról is beszélt, hogy akkor tűnt el számos irat, amikor a bicskei gyermekotthon 2013-ban a fővárosi önkormányzattól átkerült a Szociális és Gyerekvédelmi Főigazgatósághoz.

Gyurkó Szilvia a jelentés alapján elmondta, hogy

már 1990-ben, Vásárhelyi János igazgatónak való kinevezésekor voltak arra utaló nyomok a gyerekvédelmi adatokban és interjúk során, hogy a korábbi munkahelyéről azért bocsájthatták el, mert gyerekek ellen szexuális határátlépést követett el.

Arra szintén találtak utalást a dokumentumokban, hogy csupán három évvel Vásárhelyi kinevezése után már volt olyan munkatárs, aki jelezte, hogy az igazgató szexuális határátlépéseket követ el a nevelt gyerekek ellen. A jelzés dokumentációját azonban nem találták meg, és következményei sem voltak – tette hozzá.

Az államtitkár azzal folytatta, hogy a volt igazgató 2000-ben Bicskén díszpolgári címet, illetve az akkori minisztertől a családokért végzett munkájáért elismerést is kapott.

Hozzátette, hogy a gyermekvédelmi iratokban számos nyomát találták annak, hogy a hosszú évek során a gyerekek megpróbáltak segítséget kérni. Mint mondta, a 2000 és 2007 közötti időszakban például volt olyan munkatárs, aki

jelzés helyett azt ajánlotta a gyerekeknek, hogy próbálják meg elkerülni Vásárhelyit, miután segítséget kértek tőle a viselkedése miatt.

Gyurkó elmondta, hogy sok esetben történt jelzés már a 2016-os büntetőeljárás előzményei előtt is.

Arról is beszélt, hogy

az igazgatóéhoz hasonló elkövetői magatartás alapján feltehetően sokkal több áldozata volt a bántalmazó működésének, mint akik sértettként eljárásban szerepeltek, vagy a nyilvánosság elé léptek. 

Mindeközben az igazgatót elismerés övezte, a bicskei gyermekotthon pedig mintaintézményként tűnt fel, ahová külföldi delegációk érkeztek.

Gyurkó elmondta, hogy a jelentéshez 2005 és 2025 között vizsgáltak át jogsértéseket gyerekvédelmi szempontból. Az államtitkárság a hatósági, fenntartói és intézményi iratokat tekintette át. Emellett szakmai interjúkat készítettek azokkal, akik a bicskei otthonban dolgoztak, továbbá a most már fiatal felnőtt érintetteket kísérőkkel, valamint azokkal, akik tudhattak az ott történtekről.

Hozzátette, hogy töredékes a 7000 oldalnyi dokumentum, amit áttekintettek, ami azt mutatja, hogy a gyerekvédelem nagyon sok esetben nem tartja jól nyilván az információkat. Emellett a 2013-as fenntartóváltás sok irat elvesztésével járt a gyermekotthonban. Szándékosság is felmerülhet abban, hogy nem tudtak teljes körű iratanyagból dolgozni, mondta.

Az államtitkár szerint

előttük senki sem érdeklődött ezen adatok iránt: a bicskei otthonra vonatkozó iratok átfogó feltárása és vizsgálata sem 2016-ban, sem 2019-ben és 2024-ben sem történt meg.

Gyurkó elmondta, hogy nem csak arra voltak kíváncsiak, hogy az otthon falai között mi történt, vagy hogy fordulhatott elő, hogy valaki 16 éven keresztül bántalmazó légkört tartott fenn, hanem azzal is foglalkoztak, hogy hogyan kerítette körbe ezt az intézményt a gyermekvédelem, és hogyan írták felül az intézményi szükségletek a gyerekek, adott esetben a jelző munkatársak érdekeit és szükségleteit.

Hangsúlyozta, hogy a bicskei gyerekbántalmazási ügy bizonyítottan 16 éven keresztül eltartott. Nincs mindenkinek egyforma képe arról, ez hogyan történhetett meg, ezért a jelentésben vizsgálták a történtek médiareprezentációját is.

Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár elmondta, hogy elismerést érdemelnek a gyermekotthonban történt bántalmazások érintettjei és túlélői, akik kiálltak a nyilvánosság elé történetükkel. Hozzátette, hogy az ő bátorságuk nélkül most nem állhatnának itt, és beszélhetnének az otthonban történt visszaélésekről.

Elismerését fejezte ki a bicskei otthonban korábban és jelenleg is dolgozóknak, illetve a gyermekvédelem összes dolgozójának. „Nagyon köszönjük a munkájukat” – tette hozzá. Jelezte feléjük azt is, hogy bántalmazás nem maradhat következmények nélkül.

Kitért arra is, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ág, és a jelentés nagyon nagy részben támaszkodik arra, hogy a média felkarolta, bemutatta a gyermekotthonban történteket.

Szondi Vanda kormányszóvivő a tájékoztató elején kiemelte, hogy a Karmelita kolostor az előző kormány hatalmi központja volt, „amelynek miniszterelnöke állami kitüntetésre terjesztette fel a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját.”

Magyar Péter még egy szeptemberi sajtótájékoztatón mutatott be egy dokumentumot annak bizonyítása érdekében, hogy 2016-ban Orbán Viktor javasolta kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, jóllehet ekkor már Magyar szerint évek óta ismertek voltak a bűncselekményei. (Orbán jelezte, hogy felterjesztették elé Vásárhelyit, és az is kiderült, hogy Balog Zoltán miniszter volt a javaslattevő.)

A szóvivő arról beszélt, hogy az RTL 2016-ban megrázó riportban tárta fel, hogy a gyermekotthon kitüntetett vezetője hogyan használta ki a rábízott gyerekeket. Hozzátette, hogy az országot megrázták a történtek, amelyeket nem lehetett többé a szőnyeg alá söpörni.

Mint felidézte, 2019-ben az igazgatót fegyházra, helyettesét börtönbüntetésre ítélték. Majd 2024-ben írta meg a sajtó, hogy a gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt volt igazgatóhelyettese elnöki kegyelemben részesült.

Szondi azt mondta, az ügy kétszer is megrázta az országot, de a végére soha nem került pont, „mert elmaradt a szembenézés”, ami nélkül nem lehet továbblépni. A kormány ennek érdekében nyilvánosságra hozott aktákat a kegyelmi döntés kapcsán, és elrendelte egy jelentés készítését a bicskei gyermekotthonban történtekről. Közölte, hogy

a jelentést nyilvánosságra hozták, a kormány.hu/jovatetel oldalon elérhető.

Mint ismert, az úgynevezett kegyelmi botrány azután robbant ki, hogy Novák Katalin korábbi köztársasági elnök kegyelmet adott Kónya Endrének, a Kossuth Lajos Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek el, mert segített a később pedofília miatt börtönbe zárt V. János igazgató bűneit elfedni. A kegyelmi botrány elvezetett Novák és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter lemondásához, egyben a Tisza Párt felemelkedéséhez.