Az idei volt a legszárazabb januártól szeptemberig tartó időszak Magyarországon 1901 óta – közölte a HungaroMet. Az év első kilenc hónapjában mindössze 251,7 milliméter volt a csapadékösszeg, amely 47 százalékkal marad el az éghajlati normáltól. 1991 és 2020 között az átlag 471,1 milliméter volt.
A középső országrészben és az Alföldön volt a legrosszabb a helyzet: a legtöbb helyen 200 milliméternél kevesebb csapadék esett. Az ország nagy részén a szokásosnál 200–300 milliméterrel maradt el a csapadék az átlagtól, a hegyvidékeken pedig több mint 300 milliméterrel.
Ezek a számok nem csupán a kifejezetten száraz nyárra vezethetők vissza, az ősz első hónapjában is jelentős volt a csapadékhiány. Az Alföldön általában 10 milliméter alatt maradt a szeptemberi csapadék, de a Dunántúl nyugati felén is csak kisebb körzetekben haladta meg a 30 millimétert. Az országos átlag mindössze 15,1 milliméter volt, amely 74 százalékkal marad el a szokásostól. Ezzel az idei lett a hetedik legszárazabb szeptember az elmúlt 125 évben.
Magyarországon világviszonylatban is kifejezetten kedvezőtlen a vízhelyzet, ami az év második felében világosan megmutatkozott. A Duna vízállása történelmi mélypontokat ért el, bizonyos területeken hónapokig nem esett értelmezhető mennyiségű eső, és komplett vizes élőhelyek, egész tavak száradtak ki.
Az ősz beköszöntével a nyári forróság megszűnt, az időjárás pedig valamelyest csapadékosabbra fordult, így könnyű lehet megfeledkezni a pár hónapja még fenyegető szárazságról. Ám a vízhiány a nyár végével sem szűnik meg – ahogy azt a most közölt adatok is mutatják –, és a helyzet kezeléséhez már jóval többre van szükség egy-egy esős időszaknál. Timár Gábor geofizikus úgy gondolja: mintegy 1000 milliárd forintból lehetne elkezdeni hazánk vízpótlását, és a munkának mihamarabb neki is kellene látni. A legfontosabb intézkedések közé a talajvíz pótlását, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok megreformálását, a vízmegtartás elvének előtérbe helyezését sorolta.
