A múlt héten a 24.hu írt arról elsőként, hogy a közmédiánál csoportos létszámleépítést jelentett be a vezetőség, aminek részeként nem csupán munkavállalókat fognak elküldeni, de egyes munkaköröket is megszüntetnek vagy átalakítanak. Megírtuk továbbá azt is, hogy az elbocsátottak között lesznek várhatóan azok a személyek is, akiket korábban felfüggesztettek a munkavégzés alól, de még nem távoztak a közmédia állományából.
Lapunk a fenti értesülések kapcsán megkereste a közmédiát, de onnan cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, most azonban hosszan reagált kérdéseinkre a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
A létszámcsökkentés végleges mértéke a jelenleg is zajló audit lezárása után határozható meg, ezért a sajtóban megjelent számokat nem tudjuk megerősíteni. Az intézkedés célja a szervezet racionalizálása és a párhuzamosságok megszüntetése. A csoportos létszámcsökkentésről a munkáltató a jogszabályban előírt módon és határidőkben tájékoztatja az Üzemi Tanácsot, a Szakszervezetet, az illetékes állami foglalkoztatási szervet és az érintett munkavállalókat. A pontos számokat ezt követően hozzuk nyilvánosságra
– közölték, utalva arra, hogy – mint írtuk korábban – A munka törvénykönyve alapján egy minimum 300 főt alkalmazó szervezetnek akkor kell csoportos létszámcsökkentést bejelentenie, ha legalább 30 munkavállaló elbocsájtására készül, a közmédiában pedig hozzávetőleg kétezren dolgoznak.
Kérdésünkre közölték azt is, hogy az átszervezés elsősorban azokat a területeket érinti, ahol „az átvilágítás indokolatlan párhuzamosságokat, illetve a jövőbeni feladatellátáshoz képest túlzott létszámot” állapított meg.
Azon értesülésünk ugyanakkor megerősítést nyert, hogy a leépítésnek áldozatául esnek majd azok a munkavállalók is, akiket már korábban felfüggesztettek.
A szervezeti átalakítás kiterjed a korábban munkavégzés alól mentesített munkavállalókra is. Az ő munkaviszonyuk rendezése a jogszabályokban és a Kollektív Szerződésben előírt eljárásrend szerint történik. A mentesített munkavállalók emellett kezdeményezhetik munkaviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését is
– tették hozzá. Hogy a végkielégítésre mekkora keret áll majd rendelkezésre, nem tudták megmondani, hiszen ehhez a válasz szerint ismerni kellene az elküldött munkavállalók pontos számát és azok munkaviszonyának hosszát.
Múlt heti cikkünkben mindezek mellett megírtuk azt is, hogy a Horváth P. András vezette ideiglenes menedzsment a témával összefüggésben egyebek között arra is felhívta a dolgozók figyelmét: a törvények szerint nem jár végkielégítés azoknak, akiknek a munkaviszonyukkal kapcsolatos magatartása miatt felmondással szűnik meg a szerződése. Ennek kapcsán érdeklődtünk arról is, hogy a létszámleépítésben érintett munkavállalók mindegyikének járni fog-e végkielégítés, és ha nem, kik képezik majd a kivételt. Itt A munka törvénykönyvére hivatkoztak:
A törvény alapján nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, valamint azonnali hatályú felmondás esetén. Hogy ezek a feltételek az egyes esetekben fennállnak-e, arról egyedi vizsgálat alapján születik döntés
– közölte lapunkkal a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
