A GMO esetében először is azt kell tisztázni, hogy pontosan mit értünk alatta. A klasszikus transzgénikus eljárásnál egy másik fajból származó genetikai anyagot juttatnak a növénybe. A molekuláris nemesítés ugyanakkor egészen másról szól: lényegében egy felgyorsított szelekciós nemesítésként lehetne leírni. Nem tudom, elkerülhető-e a jövőben a molekuláris nemesítés alkalmazása, hiszen a világ és ebben a környezeti hatások változása annyira felgyorsult, hogy a hagyományos nemesítésre nem biztos, hogy elegendő időt hagy majd számunkra. A mai tudásunkkal tehát erre a kérdésre nem lehet egyszerű igent vagy nemet mondani.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter nyilatkozta ezt a Népszavának.
A tárcavezető a mindig is a magyar agrárium egyik húzóágazatának számító, pár éve viszont az aszályok által különösen sújtott kukoricatermelés válságáról is beszélt.
„Ki kell mondani, amit eddig nem mertünk talán, hogy Magyarország jelentős részén a hagyományos kukoricatermesztésnek vége?” – kérdezte tőle az újságíró.
A válasz:
A kukoricánál a klimatikus változás hatása már a vetésterület alakulásán is jól látható. A terület a korábbi, egymillió hektár fölötti szintről idén 600 ezer hektár alá csökkent. A gazdálkodók jelentős része belátta, hogy az adott területen ezt a növényt már nem tudja nyereségesen termelni. A rövid válaszom az, hogy Magyarország jelentős területén nem a kukorica lesz a jövő növénye. Vannak régiók, amelyek adottságai már nem alkalmasak a termesztésére. Ráadásul a világpiacon olyan országokkal versenyzünk, amelyek kedvezőbb természeti feltételek között, olcsóbban termelnek. A kukoricát ott érdemes megtartani, ahol jó évben és lehetőség szerint kedvezőtlenebb körülmények között is megfelelő hozam érhető el. Máshol új növényeket és új termelési módokat kell keresni. A klímaalkalmazkodás egyik alapvető kérdése az, hogy a magyar agrárium mely növényeket tudja jövedelmezően termelni.
Az interjúban szó esik még egyebek mellett:
- a vízmegtartásról,
- a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéről,
- a kötelező agrárkamarai tagságról,
- a kamara funkciójáról, esetleges megszűnéséről,
- az agrárvállalkozások számának csökkenéséről,
- az agrártámogatások körüli visszaélésekről, az ebben az ügyben zajló átvilágításról.
A miniszterről az utóbbi időben megírtuk például azt, hogy: Bóna Szabolcs több magyar élelmiszert ígér.
És a „lipicai ló gate” mellett se galoppoztunk el: Az agrártárca elismerte, hogy a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményezték, de korrigáltak.
