Az iroda sokáig a hatékonyság gépe volt
A 20. század elejének nagy irodáiban a rend és az ellenőrizhetőség számított korszerűnek: hosszú sorokban álltak az asztalok, kattogtak az írógépek, a dolgozók pedig egyetlen nagy térben ültek. Az ún. Taylor-féle munkaszervezési elvek az irodák alaprajzán is nyomot hagytak, hiszen a cél az volt, hogy a lehető legtöbb ember munkája legyen gyorsan átlátható és szervezhető.
Később az ötvenes években Németországból indult a Bürolandschaft, vagyis az „irodatáj” gondolata, amely lazább elrendezéssel, növényekkel, íves térelválasztókkal és csoportos munkára alkalmas zónákkal próbálta emberibbé tenni a nyitott teret. A hatvanas években megjelentek a később sokat szidott boxok is. Robert Propst Action Office rendszere eredetileg nagyobb önállóságot és személyes teret adott volna a dolgozóknak, később azonban a költséghatékony sűrítés szimbólumává vált. Az irodatörténet egy különös inga: hol a közösség, hol a koncentráció, hol a négyzetméter-hatékonyság került előtérbe.
A következő nagy fordulatot a laptop, a wifi, majd végül a home office hozta el. Kiderült, hogy rengeteg feladatot el lehet végezni a nappaliból, egy vidéki házból vagy akár a tengerpartról is. Ezzel együtt az is kezdett egyre világosabban látszani, mi az, amit az iroda hozzá tud adni a munkanaphoz azon túl, hogy áll benne egy asztal és egy monitor a számunkra.
A jó iroda a testünkre és az idegrendszerünkre is hat
A munkahely fizikai környezete jóval kevésbé semleges háttér, mint sokáig gondoltuk. A Journal of Environmental Psychology 2024-es kutatásában az irodában dolgozók magasabbnak értékelték a munkateljesítményüket. A vizsgálat szerint a hőmérséklet, a zaj, a bútorozás és az esztétika erősen összefüggött az észlelt teljesítménnyel, a szolgáltatások és a kültéri terek elérhetősége pedig a kapcsolódás és a fizikai aktivitás szempontjából bizonyult fontosnak.
Még a levegő minősége sem pusztán kényelmi kérdés. A Harvard T. H. Chan School of Public Health több országban vizsgált irodai dolgozókat, és azt találta, hogy a magasabb PM2,5-szint, illetve a gyengébb szellőzésre utaló magasabb szén-dioxid-koncentráció lassabb reakcióidővel és gyengébb kognitív teljesítménnyel járt együtt.
Miért járnánk be, ha otthon is lehet dolgozni?
A home office egyik legerősebb előnye a szabadság: kevesebb utazással jár, jobban megvalósítható a saját ritmus, könnyebb az elmélyülés, nagyobb a nyugalom. A kontroll érzése azonban sokaknak hiányzik belőle. Az iroda másféle erősségeket ad. Egy gyors kérdéshez nincs szükség félórás online meeting-re, könnyebben alakul ki az informális tudásátadás, az új kollégák hamarabb látják, hogyan működik a csapat, és a munka társas része sem szűkül a képernyőn felvillanó kis ablakokra.
A modern iroda ezért egyre inkább választási lehetőségeket próbál adni. Egy nap során ugyanannak az embernek szüksége lehet csendre, közös ötletelésre, négyszemközti beszélgetésre, online hívásra, ebédszünetre és néhány perc mozgásra. Ha minden tevékenység ugyanahhoz az asztalhoz kötődik, a tér kevéssé tud alkalmazkodni a munkához.
Öt dolog, amitől egy iroda szerethető is lesz, nem csak használható
- Többféle munkatér: közösségi zóna, csendes rész és olyan helyiség is, ahol zavartalanul lehet telefonálni vagy videóhívást tartani.
- A fény, a levegőminőség és az akusztika ugyanolyan figyelmet kap, mint a látványos enteriőr, hiszen ezek egész nap hatnak a koncentrációra.
- A mozgás belefér a munkanapba, sőt része annak: egy kerékpártároló, zuhanyzó, edzési lehetőség vagy egy sétára alkalmas zöld környezet sokkal többet érhet egy újabb dekorációs elemnél.
- A közösségi programok könnyen elérhetők és önkéntesen használhatók: ezek akkor adnak pluszt, ha valódi kapcsolódást teremtenek.
- A szolgáltatások időt spórolnak nekünk: egy tárgyaló, étkezési lehetőség, sport- vagy wellbeing szolgáltatás akkor válik értékké, ha beleillik a dolgozók valódi napirendjébe és az igényeik alapján érhetők el.
Mit tehet hozzá egy irodaház a mindennapi munkavégzéshez? El sem tudjuk képzelni!
Ezt a logikát követi a CPI Hungary CPI Club bérlői előnyrendszer programja is, amely több mint 19 budapesti irodaházra, hotelre és kapcsolódó szolgáltatásra épülő, átjárható ökoszisztéma. A bérlők így egyszerre több helyszín lehetőségeihez férhetnek hozzá; a kínálatban wellbeing szolgáltatások, közösségi és networking események, partnerkedvezmények, meeting roomok, rendezvényhelyszínek, szolgáltatott irodák, podcaststúdió és hotelajánlatok is szerepelnek.
A rugalmasság ebben a modellben túlmutat azon, hogy valaki melyik íróasztalhoz ül le. Ha egy cégnek csak időnként van szüksége nagyobb tárgyalóra, rendezvényhelyszínre vagy speciális infrastruktúrára, ezek közös hálózatban is elérhetők, miközben a dolgozók többféle kényelmi, közösségi és jólléti szolgáltatást használhatnak. A CPI által képviselt tenant experience szemléletben ezért az épület minősége mellett az is hangsúlyt kap, hogyan telik benne egy átlagos munkanap.
Talán sose gondoltuk, hogy ezeket fogjuk kiemelni a munkavégzés kapcsán, az igények és az igényesség azonban már egészen más elvárásokat támaszt egy modern munkahellyel szemben. A Balance Hallnál ez például egy 3000 négyzetméteres zöld parkot, beltéri és kültéri meeting- és pihenőhelyeket, sportolási lehetőségeket, kerékpártárolót, zuhanyzót, valamint szintenkénti levegőminőség-figyelést jelent. A Gateway Office Parkban szintén található edzőterem, kültéri fitnesz állomás, konferenciaterem, kerékpártároló és zuhanyzó.
Az iroda jövője valószínűleg nem egyetlen tökéletes alaprajz megtalálásáról szól. Inkább arról, hogy a tér képes-e követni azt, ahogyan ténylegesen dolgozunk: néha egyedül, néha együtt, időnként teljes csendben, máskor egy kávé mellett megszülető félmondatból építkezve. Az írógépes asztalsoroktól hosszú út vezetett idáig, és közben talán az változott a legtöbbet, hogy ma már maga a munkahely is része annak a kérdésnek, hogyan akarunk dolgozni és közben hogyan szeretnénk érezni magunkat.
