Kevés mém arat akkora sikert, mint az a szenvedő férfi, aki egy kis nátháról úgy beszél, mintha influenzajárvány tizedelné az emberiséget. Ezek alapján nem meglepő, hogy a „man flu” kifejezés maró gúnyból született meg, ugyanakkor az immunológia és az evolúciós biológia meglepően komolyan veszi a jelenséget.
A „man flu” kifejezés annyira elterjedt, hogy bekerült az oxfordi és a cambridge-i szótárakba is. Előbbi úgy határozta meg, mint egy megfázást vagy hasonló enyhe betegséget, „amelyet egy olyan férfi tapasztal, akiről úgy tartják, hogy eltúlozza a tünetek súlyosságát”.
Mivel a világ népességének körülbelül fele férfi, szigorú tudományos bizonyítékok nélkül a vírusos légúti tünetek eltúlzottnak minősítése fontos következményekkel járhat a férfiakra nézve, beleértve akár az elégtelen ellátást is.
Besegítettek az egerek
Miután megunta, hogy folyton azzal vádolták, túllihegi a dolgokat, egy kanadai orvosprofesszor, Kyle Sue 2017-ben a British Medical Journalban összefoglalta az addigi kutatásokat.
Kiemelte, hogy az egereket régóta megfelelő modellként fogadják el az emberi fiziológia számára, számos tanulmány pedig kimutatta, hogy a nőstény egerek immunválasza erősebb, mint a hímeké. Ez vezetett ahhoz a hipotézishez, hogy a hormonok kiemelten fontos szerepet játszanak az influenza kimenetelében.
Áttekintése szerint egérkísérletek és emberi vizsgálatok is arra utalnak, hogy a férfiszervezet valóban másképp – sok esetben hevesebb tünetekkel, de gyengébb védekezéssel – reagál a légúti vírusokra.
Tesztoszteron kontra ösztrogén
A magyarázat szerint a legtöbb immunsejt rendelkezik tesztoszteron- és ösztrogénreceptorral is, vagyis a hormonszint közvetlenül befolyásolja, mennyire aktívan küzd a szervezet egy fertőzéssel.
A tesztoszteron gyulladáscsökkentő, immunszupresszív hatású (azaz elnyomja vagy csökkenti az immunrendszer működését), míg az ösztrogén erősíti a gyulladásos választ és az antitesttermelést.
Egy 2013-as Stanford-kutatás kimutatta: a legmagasabb tesztoszteronszintű férfiak antitestválasza volt a leggyengébb az influenza elleni oltásra. Sejtkísérletekben pedig az orrnyálkahártyából vett, alacsonyabb ösztrogénszintű (jellemzően férfi) sejtekben gyorsabban szaporodott el az influenzavírus.
Az X-kromoszóma szerepe
A hormonok mellett genetikai tényező is közrejátszhat: az immunválaszért felelős gének egy része az X-kromoszómán található, amelyből a nőknek kettő van. Ezáltal a női szervezet immunológiai arzenálja eleve stabilabb és rugalmasabb a fertőzésekkel szemben.
Az evolúciós biológia szerint a különbség nem véletlen, hanem alkalmazkodás. A nőknél a hatékony immunválasz és a hosszú, egészséges élet az utódnevelés szempontjából volt előnyös, míg a hímeknél inkább a szaporodási versenyben való helytállás számított – ehhez pedig magasabb tesztoszteronszint társult, amely viszont az immunválasz rovására mehet.
A cambridge-i egyetemen dolgozó Olivier Restif és tudós kollégái szerint ez magyarázhatja, miért maradt fenn evolúciósan a gyengébb férfiimmunválasz, annak ellenére, hogy rövidebb élettartammal jár.
„Egy bizonyos kitettségi szint felett a férfiak gyors felépülésének előnye csökken az állandó újrafertőződés miatt… ez alacsonyabb ellenálló képességet eredményez a férfiaknál” – magyarázta Restif.
Biológia és/vagy kulturális narratíva
Ha a hormonális és genetikai különbségek valóban erősebb gyulladásos választ okoznak a férfiaknál, az megmagyarázhatja a tünetek intenzitását. Azt azonban, hogy valaki ágyban marad-e emiatt vagy bemegy dolgozni, már társadalmi normák, nemi szerepelvárások és tanult viselkedésminták is alakítják.
A férfinátha tehát valószínűleg nemcsak mítosz és nem is tiszta biológiai tény, hanem a kettő találkozási pontja: valós élettani különbség egy jól ismert kulturális narratívával fűszerezve.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Vény nélkül kapható gyógyászati segédeszköz
