A leghatározottabban visszautasítja a Legfőbb Ügyészség a szervezetet és a munkatársakat érő fenyegető, támadó megjegyzéseket és minősítéseket – írta sajtóközleményében a szervezet kommunikációs osztálya.
„Rutinszerű határátlépések”
– írják, konkrétumok közlése nélkül.
A szervezet szerint az elmúlt napokban már-már rutinszerűen, többször is átlépték a politikusok azt a határt, amelyet az ügyészség szerint nem lenne szabad átlépniük.
Magyarország Alaptörvényének 29. cikke rögzíti, hogy az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló és független alkotmányos szervezet, az igazságszolgáltatás közreműködője. Nincs alárendelve egyetlen más szervnek, így a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak sem. Ezen alkotmányos korlátok tiszteletben tartása minden politikus kötelessége
– emelik ki, hozzátéve, hogy a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is tiszteletet érdemel.
Magyar kontra ügyészség, több felvonásban
A Legfőbb Ügyészség nem először szólalt meg az elmúlt időszakban.
Szeptember 16-án arról írtak, hogy a szervezet 155 éves fennállásának talán egyik legnehezebb időszakát éli át, mely korábban nem tapasztalható feszültséggel és bizonytalansággal jár.
A mostani megszólalás vélhetően Magyar Péter visszatérő, ügyészséget kritizáló megjegyzéseire reakció. A miniszterelnök egy korábbi alkalommal egyenesen ügyészségi bűnpártolásról beszélt az aranykonvojügyben és a „rogáni végrehajtó maffia” kapcsán.
Szeptember 22-én pedig azt nehezményezte, hogy az ügyészség Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésével egyszerre kérte az ő mentelmi jogának felfüggesztését is. Az ügyészség ezt a kritikát is visszautasította. Mint ismert, a két fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát az NKA-ügy és a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyarét pedig azért, mert 2024-ben, egy nyári buli után a gyanú szerint a Dunába hajította egy vele konfliktusba kerülő férfi telefonját.
A Parlament hétfőn fel is függesztette mindhármuk mentelmi jogát, azóta már mindkét egykori miniszter, Hankó és Seszták is őrizetbe került.
