A széklettranszplantáció segíthet a súlyos vastagbélgyulladást okozó fertőzések leküzdésében, amikor az antibiotikumok nem bizonyulnak hatásosnak. Aktiválhatja ugyanis a bélben élő baktériumölő vírusokat, vagyis bakteriofágokat, amelyek hozzájárulhatnak a Clostridioides difficile leküzdéséhez – derül ki egy frissen megjelent magyar tanulmányból.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont közleménye szerint a kutatás során három akut leukémiával kezelt, súlyos, antibiotikumokra nem reagáló C. difficile baktériumfertőzésben szenvedő betegen próbálták ki a kezelési módot. A páciensek székletfiltrátum-transzplantációt (FFT) kaptak, amely a hagyományos székletmikrobiota-transzplantációhoz (FMT) képest kiszűri az élő baktériumokat és gombákat, miközben számos nem sejtes mikrobiális komponens – köztük a vírusok – megmaradhat benne. Mindhárom betegnél klinikai javulást figyeltek meg.
A szakértők vizsgálatai azonban nem támasztották alá, hogy a javulást elsősorban a donortól átvitt fágok magyaráznák. Ehelyett arra utaló jeleket találtak, hogy a recipiens saját baktériumaiban már jelen lévő profágok aktiválódhatnak a kezelés után. A profágok a bakteriofágok baktériumgenomba beépült, nyugvó formái, amelyek bizonyos környezeti vagy sejtes stresszhatásokra aktiválódhatnak, és gazdasejtjük pusztulását okozhatják.
A megfigyelés arra utal, hogy a mikrobiom-alapú kezelések esetében nemcsak az lehet fontos, mit viszünk be a szervezetbe, hanem az is, milyen folyamatokat indítunk el a már jelen lévő mikrobiális közösségben. A bakteriofágokat általában külső terápiás ágensként képzeljük el: kiválasztjuk, előállítjuk és bejuttatjuk őket a szervezetbe. A mostani eredmények viszont azt sugallják, hogy bizonyos esetekben a beteg saját mikrobiomjában jelen lévő profágok aktivációja is releváns lehet.
A kutatók ugyanakkor megjegyzik, hogy a három beteg bevonásával készült vizsgálat még nem bizonyít oksági kapcsolatot a profágaktiváció és a klinikai gyógyulás között, ehhez nagyobb betegcsoportokban és célzott kísérletekben is vizsgálni kell a mechanizust. Az eredmény ugyanakkor egy olyan lehetséges kezelési módszerre irányítja rá a figyelmet, amelyet ebben az összefüggésben korábban alig vizsgáltak.
A kutatásban a Dél-pesti Centrumkórház, a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt. További tudományos híreink alább olvashatók:
