A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) október 6-án közleményben jelezte: Magyarország hivatalosan is szerepel azon hét ország között, melyek kifejezetten a 2036-os nyári olimpia és paralimpia megrendezése iránt érdeklődnek. A NOB hazánk mellett Németországot, Indiát, Katart, Dél-Koreát, a Dél-Afrikai Köztársaságot, valamint Törökországot sorolta föl mint a tíz év múlva esedékes játékok potenciális házigazdáit.
A hírre reagálva még aznap közleménnyel jelentkezett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is. Azt hangsúlyozták, hogy a folyamatban való részvétel egyelőre semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem is minősül jelentkezésnek az olimpia megrendezésére. Érdekes módon a két szervezet állításai egyszerre igazak: a NOB új eljárásrendjében ugyanis nincs klasszikus pályázati szakasz, az érdeklődő felek egy jóval lazább folyamatban vesznek részt, ebben pedig a legfontosabb „szűrők” már azelőtt lezajlanak, hogy egy ország hivatalosan is „bejelentkezne” a nyári játékok megrendezésére.
Eközben a HVG megszerezte és nyilvánosságra is hozta az olimpiai tervek egy korábbi változatát, amelyet a MOB úgy kommentált, hogy azok közel állnak a szívükhöz. A kormány egyelőre hallgat az ügyben, Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy nem látnak okot sietségre, ami egybevág azzal, hogy Gyulay Zsolt MOB-elnök szerint 2030-ig „külön nem kellene költeni a budapesti olimpiára”, Karácsony Gergely főpolgármester pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy „lúzerek lennénk”, ha nem pályáznánk.
A NOB eljárásrendjéből ugyanakkor kiderül, hogy a szervezet jövőbeni rendezőkkel foglalkozó bizottsága (Future Host Commission) már novemberben részletes tájékoztatást vár a budapesti projektről.
Két éve tájékozódunk, de a jelentést még nem láthatta a nyilvánosság
