A több nagy közhasznú alapítvány által a migrációs folyamatok vizsgálatára létrehozott tudományos tanácsadó testület (SVR) kedden Berlinben bemutatott jelentése szerint az utóbbi öt évben gyökeres fordulat ment végbe a kormány bevándorlási és integrációs politikájában, és így Németország “kívülállóból éltanuló” lett a bevándorlás, különösen a munkavállalási célú bevándorlás irányításában. Kiemelkedő a munkaerőpiacon leginkább keresett szakemberek beáramlását ösztönző – az amerikai zöldkártya rendszerhez hasonló – megoldás, amellyel Németország felzárkózott a nyugati világ legliberálisabb migrációs politikát folytató államai közé.
Ugyanakkor a bevándorlási és integrációs politikából hiányzik az átfogó stratégia, egy “nemzeti migrációs akcióterv”, amely a várható demográfiai, gazdasági és társadalmi folyamatok elemzésén alapul és egységesen kezeli a bevándorlás különböző mozgatórugóit, a munkavállalást, a tanulást, a családegyesítést és az elnyomás előli menekülést – áll a jelentésben.
Az utóbbi öt évnek árnyoldalai is vannak, például a PISA-vizsgálatok és más felmérések kimutatták, hogy az iskolarendszer kevéssé egyenlíti ki a bevándorló családból érkező gyerekek hátrányát, egységes rendszer helyett tartományonként eltérő a külföldi diplomák vagy más akadémiai vagy szakmai végzettségek elismerésére alkalmazott rendszer. Sok még a teendő a muzulmán vallás egyenjogúsításának területén is, bár kormoly eredményeket is sikerült elérni, például elindult az egyetemi szintű muzulmán teológiai képzés – emelték ki az egyebek között a Bertelsmann és a Volkswagen Alapítvány megbízásából dolgozó testület elemzésében.
Az SVR úgynevezett integrációs barométer vizsgálata szerint a társadalmi légkör kedvező irányban változik, például a lakosság relatív többsége, 45,2 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy “az iszlám része Németországnak”, és a lakosság többsége üdvözli a muzulmán vallás egyenjogúsítását célzó törekvéseket.
Németország a legnépszerűbb bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között. A 80,8 milliós lakosság nagyjából 10 százaléka bevándorló, a muzulmán vallásúak száma pedig 3 millió körül van.
