A médiatörvény módosítása elvben elindíthat egy közbizalmat erősítő folyamatot, de a részletek már nem ennyire egyértelműek. Az jó, hogy a Független Közmédia Testületben megjelenhetnek a szakma képviselői, így elvileg beleszólhatnak a lényegi döntésekbe. Ugyanakkor nem tartjuk szerencsésnek, hogy továbbra is a politika küldöttei lesznek többségben, azaz rossz esetben marad a politikai befolyás a közmédia működésében
– mondta a 24.hu megkeresésére Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke kedden, miután elmaradt a Független Közmédia Testület három szakmai jelöltjének meghallgatása a parlament művelődési bizottságban. Rápli Róbert tiszás bizottsági tag a döntést azzal indokolta, hogy több jelentős szervezet is kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot.
A MÚOSZ is tiltakozott a közmédia-testület tagjainak kiválasztási eljárása ellen, egyúttal osztották a Magyar Lapkiadók Egyesülete által megfogalmazott kritikákat. Kocsi Ilona a keddi fordulatra úgy reagált, hogy a kialakult helyzetben a meghallgatás elhalasztása volt a legjobb döntés.
A bizottság így időt nyer arra, hogy elemezze a szakmai szervezetek kifogásait, különös tekintettel a jelölő szervezetek szavazati jogára. Ha az eljárás nem volt szabályszerű, akkor azt elvileg meg kell ismételni. És ha ez megtörténne, akkor a jelölttel szemben támasztott követelményeket is célszerű lenne a feladathoz igazítani. Célszerű lenne nyilvánosságra hozni a döntési mechanizmus részleteit, például hogy melyik elváráshoz mennyi pontszám kapcsolódik
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az idő sürget, mert a Független Közmédia Testületnek kell a közmédia vezetőit megválasztania, amihez nyilvános pályázatot kell kiírni. Amíg nincs véglegesen kinevezett vezérigazgató, minden átmeneti a közmédiában. „Ilyen helyzetben pedig nehéz elvárni egy színvonalas munkát” – jegyezte meg.
Nem ez volna a kívánatos felállás
