Raskó György agrárközgazdász a súlyos vízhiány miatt elrendelt rendkívüli készültséget helyesnek tartja, de szerinte most nem sok mindent lehet tenni a teljesen elhanyagolt vízügyi infrastruktúra miatt. Úgy véli: ezermilliárdos összeg kellene a vízmegtartással, vízvisszatartással kapcsolatos fejlesztésekre.
A szakértő a Klubrádióban és az ATV-ben elemezte a jelenlegi aszályhelyzetet. A televízióban azt mondta: a gabonatermelés szempontjából az idei lehet az egyik legtragikusabb év, rövid távon pedig nincs megoldás, mert az öntözési hálózat teljesen leromlott állapotban van, tározók gyakorlatilag nincsenek, ha a Tisza-kormány belekezd egy vízmegtartási programba, annak is csak néhány év múlva lesz érdemi hatása.
A folyók rendkívül alacsony vízállása jelenleg éppen alkalmas arra, hogy elkezdődjön a rehabilitáció, és fokozatosan felépülhessen az a rendszer, amely 10-15 éven belül oldhatja meg az ország vízgazdálkodási problémáit. Saját számításai szerint mintegy 300-400 milliárd forintból már érdemi fejlesztéseket lehetne elindítani, az átálláshoz sok ezermilliárd forint kellene, de uniós támogatásra is számítani lehetne, mivel az EU már korábban megállapította: a Kárpát-medence a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese.
Raskó György a jelentős agrárgazdasági károk ellenére arra számít, hogy a fogyasztói árak csak minimális mértékben emelkednek majd, a gyenge magyar termés nem okoz számottevő inflációs hatást. Az agrárközgazdász a rádióban arról beszélt, hogy az aszályhelyzettel az új kormány abszolút tisztában van, de súlyos az öröksége, az Orbán-kormány alatt 25 ezerről 5 ezerre csökkent a vízkormányzással foglalkozó, államilag alkalmazott szakemberek száma.
Az infrastruktúra mellett a humán oldalon is olyan leépítés történt, ami számára teljesen érthetetlen, szerinte a klímaváltozás miatt fordított irányú lépésekre lett volna szükség, hiszen óriási fordulat történt, jelenleg, ha van is belvíz, már csak nagyon rövid ideig. A szakemeber szerint az Alföldön sok százezer olyan hektár van, ami a klimatikus változások miatt alkalmatlan lesz szántóföldi növénytermelésre, ezeken újra vizes élőhelyeket kellene létrehozni, és kisebb, jó minőségű területen intenzív, magasabb hozzáadott értékű termények termelésével kellene foglalkozni.
