Kármán András szerint lesz dolga a vagyonvisszaszerzési hivatalnak, olyan sok az állam és az adófizetők számára előnytelen kötelezettséget vállalt az Orbán-kormány. A Magyar Hangnak a pénzügyminiszter beszélt pazarló intézkedésekről, túlárazott szerződésekről és arról, hogy nagyon sok a titkosított szerződés. Azoknál egyenként kell vizsgálni, miként módosíthatók, hogy kevésbé legyenek hátrányosak.
A Fidesz-kormány hagyatékáról átfogó képet még nem tudnak adni, de Kármán András is megerősítette, hogy még a választások előtti hetekben is születtek jelentős vállalások. Több csontváz is kiesett a szekrényből. Minisztertársához, Vitézy Dávidhoz hasonlóan ezek közül ő is kiemelte a mohácsi híd ügyét, illetve a stratégiai jelentőségű állami vállalatok rendkívül előnytelennek tűnő privatizációját. Szerinte ezeket nehéz összesíteni, de
a GDP jól látható százalékát elérő extra kiadásokról beszélünk, ezermilliárd forintos nagyságrendekről.
A következő hetekben dől el, hogy a meghirdetett intézkedéseik mekkora költségvetési kiigazítást eredményeznek, a mostani hiány jelzi, hogy mennyire irreális volt az idei büdzsé.
Kármán András jelezte: valójában a 2027-es költségvetés mutatja meg majd, hogy milyen ütemben tudják csökkenteni a deficitet. Egyszerre gondolkodnak a 2026-os és a 2027-es évben, az idei hiányszám mögött sok az olyan egyszeri intézkedés, amely jövőre már nem jelentkezik, de a 2027-es tervezéskor is figyelni kell arra, hogy miként tudnak mozgásteret teremteni maguknak a saját kiadásnövelő intézkedéseikhez.
Oszkó Péter: Hajmeresztő
A volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető az ATV-ben az előző kormány által hátrahagyott hiányt hajmeresztőnek nevezte. Szerinte ezt
nem fogják a Tisza-kormány nyakába varrni,
a piac is türelmes lehet, ha hiteles a konszolidációs pálya. Oszkó Péter úgy vélte: a 9 százalékos első negyedéves hiány után egy 7 százalékos éves hiánnyal mindenki boldog lesz, az első negyedévben felhalmozott deficit ellenére a Magyar Péter által ígért, megszorítások nélküli gazdaságpolitika megvalósítható, ha csökkennek a kamatterhek, beindul a gazdaság, visszaszorítják a korrupciót.
Úgy számolt, csak
a kamatkiadásokban vannak 1000 milliárdos tartalékok.
Oszkó Péter azt mondta: 2030-ra teljesíthetőek az euróbevezetés feltételei, ha a kormány épít a görögök tapasztalataira, szerinte ugyanis azoktól érdemes tanulni, akik a legtöbbet hibáztak és utána tudtak korrigálni. Szerinte Magyarországnak nem érdeke a túl erős deviza, a forint erősődését az MNB kamatcsökkentései megállíthatják. Számítása szerint az euró árfolyama a 383–350 forintos sávban lenne kedvező a gazdaságnak.
