De hol van a vár?

– ez volt az első gondolatom, amikor megérkeztünk Damásd várának feltételezett helyszínére. Középkori épületromokat ugyanis semerre sem láttam, csupán sűrű zöld növényzetet minden irányban. Na meg egy nagy csapatnyi embert, akik éppen azon dolgoztak, hogy ezen változtassanak. Ők a BozótBrigád – egy önkéntesekből álló csapat, amely azzal a céllal alakult, hogy megújítsa hazánk elfeledett történelmi helyszíneit.

Magyarország ugyanis tele van olyan épületek maradványaival, amelyeknek a létezéséről a legtöbben nem is tudunk. Adott esetben évtizedek, sőt századok óta állnak gazdátlanul. Ez idő alatt a természet elkezdte visszavenni őket, ami jelentős probléma, hiszen a rajtuk kihajtó növények gyökerei jóvátehetetlen károkat okozhatnak a több száz éves falakban – tudtuk meg a helyszínen Vadon Janitól, aki a műemlékvédelem szerelmeseként a BozótBrigád élére állt.

A kezdeményezés Filmdzsungel Stúdió korábbi munkáiból nőtt ki. Az alkotók a Várfoglalók című sorozat öt évada során Magyarország, a Felvidék és Erdély számos várát, történelmi emlékhelyét mutatták be a Spektrum tévécsatornán. A forgatások alatt egyre erősebben fogalmazódott meg bennük, hogy nem elég csupán bemutatni ezeket a helyeket, tenni is kell a megmentésükért.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák örökségeink pusztulását, és a lehető legtöbb emberrel ismertessék meg a történelmi helyszíneinket, nemcsak kiszabadítják azokat a növényzet öleléséből, hanem vonzó kirándulási célponttá teszik őket.

A folyamatot egy, a YouTube-on elérhető sorozat keretein belül mutatják be a nagyközönségnek, amely már az első epizódok után váratlanul nagy támogatást kapott magánszemélyektől és cégektől egyaránt.

Úgy tűnik, sokan gondolják ugyanazt, amit mi: nem szabad veszni hagyni ezeket a helyeket

– mondja Tóth Zsolt Marcell, a sorozat rendező-producere.

Legújabb forgatási helyszínükre, Ipolydamásdra a 24.hu is elkísérte őket, hogy megnézzük, miként kel új életre egy középkori vadászkastély.

Elfeledetté vált Nagy Lajos kedvelt kastélya

Damásd vára a nevével ellentétben nem uradalmi központ vagy védelmi erődítmény volt, hanem egy vadászkastély, amely a 14. században már biztosan állt, de lehet, hogy még ennél is korábban épült. Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink szívesen időztek itt, ami nem csoda, hiszen a vár központjában álló, mindössze 25 négyzetméter területű lakótoronyból pompás lehetett a kilátás az Ipolyra, a Dunára és a Pilis-hegységre.

Egy pici hely, ahová szerettek elvonulni a nagy uralkodók a világ elől

– állapította meg Vadon Jani, miközben a csapattal éppen motoros fűkaszákkal és bozótvágó késekkel tüntették el a torony maradványait rabul ejtő vegetációt.

Damásd vára tehát eredetileg egy pihenőhely volt, ahová királyaink rekreációs céllal jártak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sosem látott harcokat. A mohácsi csata utáni évtizedekben az erődítmény számos alkalommal cserélt gazdát, hol a törökök vették be, hol pedig a magyarok szerezték vissza hosszú ostrom árán.

A 17. században, a török hódoltság korának vége felé azonban az oszmánok véget vetettek ennek: felgyújtották a kastélyt, amelyből a kőfalain kívül semmi nem maradt fenn. Damásd várát soha nem építették újjá, megmaradt részeiből az évszázadok alatt minden bizonnyal szándékosan is sok követ bontottak ki, és hordtak el, de az idő vasfoga is megtépázta.

A modern időkben maradványait megpróbálták turisztikai látványossággá tenni – erről kihelyezett információs táblák, padok és asztalok árulkodnak –, ám a kezdeményezés egy ponton látszólag elbukott. Az elmúlt években nem sok kiránduló juthatott el a kastélyig, ugyanis sűrű bozóton kellett volna átverekedniük hozzá magukat. Ha valakinek ez sikerült is, nem sokat láthatott a középkori épületből, mivel a falait teljesen ellepte a növényzet.

Új életre keltek a középkori várromok

A BozótBrigád azzal a céllal látogatott el Damásd várához, hogy kiszakítsák azt az erdő szorításából, amely szinte láthatatlanná tette az épületet. A nagy feladathoz mintegy 40–50 fős csapatot gyűjtöttek, helyi lokálpatriótákat, hagyományőrzőket, természetfilmeseket, lelkes önkénteseket, akiket különböző kézi szerszámokkal és kerti gépekkel szereltek fel.

A munka még egy ekkora, felkészült brigád számára is keménynek számított, egy teljes napot vett igénybe a romok megtisztítása, reggeltől estig dolgoztak.

A mai nap főleg a bozótirtásé, de emellett helyezünk ki padokat, asztalokat, információs táblát is

– ismertette velünk az ütemtervet Bilek Ferenc, a műsor gyártásvezetője.

Ám, mielőtt hozzáláttak mindehhez, egyeztettek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatával, hogy biztosan elkerüljék a védett fajok és területek megbolygatását.

Ottlétünk alatt óráról órára bukkantak elő az egykori vadászkastély falai a sűrű, zöld lepel alól. A csapat egy egykori lépcsőre is rábukkant, amelyet mára teljesen maga alá temetett a föld, ők azonban felszínre hozták, és farönkök segítségével helyreállították. A nap végére rá sem lehetett ismerni a helyszínre: a sűrű bozótosból várromokkal ékesített kis tisztás lett, ahol bármelyik kiránduló szívesen megállna egy pihenőre.

A megtisztított helyszínre másnap a szobi Börzsöny Múzeum 12 fémkeresős régésze érkezett ki, akik – mint utólag megtudtuk – számos középkori tárgyat fedeztek fel a területen, köztük rengeteg pénzérmét. A legérdekesebb leletek közé tartozik egy maréknyi összeolvadt ezüstdénár, amelyek feltehetőleg tűz áldozatai lehettek.

Hogyan maradhatott magára Damásd vára?

Damásd vára ezzel újra esélyt kapott arra, hogy kivívja azt a figyelmet, amelyet megérdemel. Hogy az elmúlt évtizedekben miért nem volt magától értetődő egy ennyire fontos, történelmi jelentőségű épület gondozása, az összetett kérdés, de a helyszínen kérdezősködve megpróbáltuk felfejteni az okokat.

Jogos feltételezés, hogy egy gyönyörű környezetben álló középkori vár természetbúvárok és hagyományőrzők számára egyaránt vonzó szabadidős célpont, ami igaz is lehetne, ám Damásd várának ezekért a látogatókért komoly konkurenciával kell megküzdenie. Csupán néhány kilométerre található tőle a Dunakanyar, amely népszerű túraútvonalakban és híres történelmi épületekben egyaránt bővelkedik.

Itt van Visegrád a Fellegvárral, a Salamon-toronnyal, a reneszánsz királyi palotával. Sok a közelben a látnivaló, amelyek elviszik a show-t

– véli Vadon Jani, aki szerint a legtöbb ember legfeljebb Zebegényig, de inkább csak Nagymarosig és Visegrádig megy, ha a környékre utazik, vagyis Ipolydamásdig már éppen nem jutnak el.

Ha pedig nincsenek látogatók, nincs elég forrás a terület gondozására sem, hiszen a kistelepülésekre sokszor csak egy-két közmunkás jut, akiknek ilyen feladatok ellátásra nincs kapacitásuk.

A műsorvezető emellett azt is problémának tartja, hogy miközben az elmúlt években tíz- és százmilliárdok mentek el olyan, örökségvédelmi szempontból legalábbis megkérdőjelezhető beruházásokra, mint a Citadella felújítása, a diósgyőri vár visszaépítése vagy a József főhercegi palota felhúzása, addig a kistelepülések egy forintot sem kaptak a saját műemlékeik megmentésére. Ennek eredményeként történelmi vár-, templom- és kolostorromok sokasága halad a lassú pusztulás felé az országban.

Én a Rétvári Bencét (a Fidesz–KDNP politikusa, a környék korábbi országgyűlési képviselője – a szerk.) elhoztam ide százszor, hogy itt vannak az értékek, mégsem csináltak semmit

– mondta az egyik önkéntes, egy magára csak lokálpatriótaként hivatkozó férfi, érzékeltetve, mennyire elhanyagolta az országos politika a kevésbé ismert műemlékeket. Egy másik önkéntes viszont a község vezetésének a felelősségét is felvetette a vár állapotának leromlásában, ezért Ipolydamásd polgármesterét is megkérdeztük az ügyről.

Pályázatoknak és kormányzati döntéseknek van kiszolgáltatva a település

Rományik Ferenc 2006 óta irányítja a települést, eleinte függetlenként indult, 2024-ben viszont már a Fidesz–KDNP színeiben nyerte meg az önkormányzati választást. Lapunknak azt nyilatkozta, a község vezetésében megvan a hajlandóság a vár megmentésére, az ehhez szükséges pénz viszont nem áll rendelkezésükre.

Az önkormányzatnak nincsenek saját dolgozói, csak a közmunkaprogramból tudunk munkaerőt ideirányítani, de az a két-három ember egy ekkora területre kevés

– fogalmazott a polgármester.

Sőt, Rományik Ferenc szerint az sem biztos, hogy képesek lesznek karbantartani a most rendbe rakott helyszínt. Mint mondta, teljesen ki vannak szolgáltatva a kormánynak, minden azon múlik, hány munkavállalót biztosítanak majd nekik a közmunkaprogram keretein belül. A BozótBrigádhoz hasonló, önkéntesekből álló csapat toborzását szintén nehezen megvalósíthatónak tartja, tapasztalatai szerint ugyanis a település lakosai nem igazán mozdulnak az önkormányzat kérésére, ha abban nem látják közvetlenül a saját érdeküket.

Pedig a vár látogathatóvá tétele a turizmus fellendítésével az egész település javát szolgálhatná. A rendszeresen érkező látogatók – ha csak egy italra, fagylaltra vagy ebédre is – megállnának Ipolydamásdon, jelentős gazdasági növekedést okozhatnának, és akár teret nyithatnának új vállalkozások megjelenésének is a községben, ahol az idén év elején bezárt az egyetlen kocsma és vegyesbolt. Ipolydamásd számára tehát kritikus kérdés, hogy képes lesz-e realizálni a kastélyban rejlő potenciált.

A főút mentén már építettünk egy parkolót a vár számára, valamint épül egy közel 200 négyzetméteres fogadóépület a turisztikai forgalom kiszolgálására. Több pályázatot beadtunk a vár és a lakótorony felújítására is, de eddig sikertelenül. Igyekszünk behozni a Dunakanyar turisztikai forgalmát ide, az Ipoly-völgybe, és az emberek már el is kezdték felfedezni a környéket

– árulta el Rományik Ferenc a 24.hu-nak.

Újra benőheti a bozót Damásd várát?

Mindezek alapján úgy tűnhet, nincsen rá garancia, hogy néhány év múlva nem lepi el a növényzet ismét a vadászkastélyt, és ebben van is igazság. A BozótBrigád szerint az, hogy ők egyszer rendbe tesznek egy helyszínt, nagy segítség ugyan, de nem old meg mindent. Az igazi eredmény az lenne, ha a fellépésükkel sikerülne valamit megmozgatniuk a helyi közösségekben, amelyek attól kezdve magukra vállalnák a történelmi örökségeik gondozását.

A nyilvánosság erejében bízunk. Ha kikerül a filmünk az internetre, és több tízezren megnézik, az nyomást helyez a helyiekre is. A megnövekedett érdeklődés miatt sem hanyagolhatják el majd a helyet, amit most együtt rendbe tettünk. Fontos, hogy saját kezükbe vegyék az irányítást, és, ha kell, maguk kaszálják le a füvet, szedjék össze a szemetet. Ez a hely az ő múltjuk egy szelete, és ennek megfelelően is kell törődniük vele

– véli Vadon Jani.

Ennek ellenére számítanak rá, hogy lesznek olyan épületek, amelyeket hiába tisztítanak meg, előbb-utóbb újra benövi majd a gaz. Ugyanakkor bíznak benne, hogy a legtöbb helyen sikerül szemléletváltást elérniük. Ilyesmi történt az egyik korábbi helyszínükön, Csepelyen is, ahol egy nemesi udvarházat, valamint egy Árpád-kori templomromot keltettek új életre.

Ezekről az épületekről korábban még a legtöbb helyi lakos sem tudott, azóta viszont folyamatosan nyüzsgés van ott

– mesélte el Bilek Ferenc.

Egyelőre úgy tűnik, Damásd várának is biztosított a jövője, hiszen egy egyesület elvállalta a karbantartását. A BozótBrigád háromhetente száll ki egy-egy elfeledett történelmi épülethez, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét. Azt remélik, kezdeményezésük hosszú távon mozgalommá nőheti ki magát, amelynek részeként országszerte fognak közösségek dolgozni a helyi műemlékek megóvásán.

A BozótBrigád új, Damásd várát bemutató része várhatóan június 25-én csütörtökön kerül fel a Filmdzsungel YouTube-csatornájára.