A vádhatóság egyetértett a BRFK-határozat ellen panaszt benyújtó feljelentővel, és leszögezte:
„A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során nem tisztázta a panaszban előadottakat, azaz miként történhetett jelentős volumenű részvényértékesítés egy árfolyamérzékeny eseményt követően, miért hetekkel később – sajtóhírekre alapítva – történt a nyilvános közzététel, annak ellenére, hogy a kőolaj továbbítására vonatkozó szerződést az ukrán fél még 2026. január 27. napján informális értesítés keretében felfüggesztette.” Az ügyészség szerint „minderre figyelemmel a feljelentésben foglaltak megfelelő módon történő vizsgálata nyomozás keretében lehetséges” – idézi a portál az ügyészségi indoklást.
A rendőrség korábban nem akart nyomozást indítani
Az ügy még február végén kezdődött, amikor a 24.hu arról számolt be, hogy a Mol több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentéssel fordult az MNB-hez, amelyben kérte annak kivizsgálását, hogy a tőzsdén jegyzett olajtársaság megsértette-e a tájékoztatási kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben a cég vezető tisztségviselői végrehajtottak-e bennfentes tranzakciókat.
A három Mol-vezető a részvényei túlnyomó részétől (91,22–100 százalékától) megvált az év elején. Méghozzá mindhárman a Barátság kőolajvezeték elleni, végül több hónapig tartó leállást okozó orosz támadás január 27-i és az olajszállítás leállásáról szóló, február 16-i Mol-bejelentés közötti időszakban. Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes összesen 1.366.010.112 forintnyi bevételt értek el a tranzakciókkal. Székely és Radev a birtokában lévő összes részvényét értékesítette egy-egy kereskedési napon, de több tranzakcióban, míg Járai a részvényei 91,22 százalékát adta el szintén egyetlen nap alatt, szintén több tranzakcióban.
Érdemes figyelni a dátumokra: Miután január 27-én orosz támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, azon leállt az orosz olaj szállítása Magyarországra. A Mol azonban az olajszállítás leállásáról nagyjából három héttel később, február 16-án, tőzsdezárás után adott tájékoztatást. Azt is csak egy olyan bejelentés részeként, amely arról szólt: kezdeményezi a kormánynál „a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását a régió ellátásbiztonságának fenntartása érdekében”. Bár ezt a közleményt már megelőzte egy február 12-i esti Bloomberg-hír és egy annak nyomán készült másnapi Erste-gyorselemzés arról, hogy leállt az olajvezeték, és hogy a Bloomberg forrásai szerint februárban egyáltalán nem jött orosz olaj Magyarországra, erre hivatalos reakciót 16-áig sem a Mol, sem az energetikai kormányzat nem adott.
A 444.hu egyik olvasója az ügyletről szóló első hírek után tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentést a rendőrség befogadta, de a Készenléti Rendőrség NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy február 27-én kelt határozattal azt hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyben illetékes BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához. Ez a rendőrségi részleg volt az, amely előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el, majd április 9-én, azzal az indoklással, hogy
a bűncselekmény gyanúja hiányzik,
elutasította, hogy nyomozást indítson az ügyben.
A Fővárosi Főügyészség a mostani határozatában lényegében egyetértett a rendőrségi eljárást kifogásoló feljelentővel, amikor kimondta, hogy annak a BRFK végzése elleni panasza megalapozott. Az ügyészség által alaposnak minősített panaszban a feljelentő egyebek mellett azt tette szóvá, hogy „a nyomozó hatóság határozata döntően a MOL Nyrt. nyilatkozatára épült, miszerint a kőolajszállítás leállása nem minősült bennfentes információnak, ami nem tekinthető független értékelésnek, hanem a gazdasági szereplő saját álláspontja”.
A hatályos jogszabályok értelmében azzal, hogy az ügyészség hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító rendőrségi határozatot, a nyomozás külön döntés nélkül, automatikusan megindul. Az ügy tehát visszakerül a BRFK-ra, amelynek most kötelező lefolytatnia a büntetőeljárást a bűncselekmény felderítésére.
