A KSH második becslése alapján is azt írta, hogy a GDP volumene a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. (A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.)
Az éves szintű GDP-növekedés összetevői
Az 1,7 százalékos növekedésen belül most részletezték azt is, melyik ágazat mennyivel járult hozzá az eredményhez.
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
- Az ipar teljesítménye 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte. Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett.
Eezen belül a legnagyobb növekedés (5,3%) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0 százalékkal bővült. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9, az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,3 százalékkal emelkedett. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3, a közigazgatásé 1,1, a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
A KSH szerint a bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.
- A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,7 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 7,6, a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0, a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
A jelentésben arra is kitértek, hogy a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal lett magasabb. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nőtt. Illetve, hogy a fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,9 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 6,6 százalékkal bővült.
- A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 653 milliárd forintos aktívum keletkezett.
Ezen belül az export volumene 1,8 százalékkal csökkent, az importé 4,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,7 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,2 százalékkal, míg importja 3,2 százalékkal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi, 1,7%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 3,8, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.
Az előző negyedévhez képest így alakult a GDP
2026 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.
A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 6,5, az iparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 6,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,1, míg a közösségi fogyasztásé 0,4 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az import volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az exporté 0,6 százalékkal alacsonyabb lett.
